Tömeges járványokhoz vezethet, ha nem vesszük komolyan az oltásokat

Az Egészségügyi Világszervezet 2001-ben sikeresnek bizonyult harcot indított a kanyaró ellen. A betegség előfordulása 2016-ra csaknem 80 százalékkal csökkent, de két éve váratlanul ismét megjelent egy sor országban, egy év alatt 30 százalékkal nőtt az esetek száma. A fő ok: a szegénység, de tényező az utazás is.

2019. április 8.

Piac&Profit

Ahhoz, hogy behozott kórokozók ne tudjanak elterjedni, egy ország lakossága 95 százalékának védettnek kell lennie, akár, mert oltást kaptak, vagy már átestek a betegségen gyermekkorukban. Az új madagaszkári járvány 66.000 betege közül több, mint 900 halt meg. A világ egyik legszegényebb országában magas a születési ráta és 2003 óta nem fordult elő ez a kór.

Így igen magas volt a betegségre fogékony gyerekek és fiatalok száma, miközben a kicsinyek közül sokan veszélyesen alultápláltak. Fejlett országokban a kanyaró átlagosan egy halálos áldozatot szed ezer beteg közül, ám amikor azok gyengén tápláltak és nem kapnak megfelelő kórházi ellátást, ezerből százan is életükkel fizethetnek.

A Fülöp-szigetek százmilliós, kétezernél több szigeten élő lakosságánál mindig is gond volt a kanyaró-oltással. Az egészségügyi ellátás nem kielégítő és súlyosbította a helyzetet, amikor egy, nagy reményekre jogosító oltás a Dengl-láz ellen látványosan kudarcot vallott: hatására a második fertőzés halálos kimenetele várhatóbb lett.

Az ügy hatására a kanyaró-oltások 60 százalékkal estek vissza. Hozzájárult a félelemhez egy

Télből a nyárba: mi ellen érdemes oltást kérned?

Nincs is annál jobb, mint amikor a téli mínuszokat hátrahagyva a forró nyárba utazunk. Választhatunk fehér homokos tengerpartot, de akár egzotikus utazást is az év bármely napján, fő, hogy kellemes élményekkel gazdagodjunk és felhőtlenül pihenjünk. Ehhez tájékozódnunk kell a helyi szokásokról és az országban kötelező védőoltásokról is.

konzervatív katolikus tömörülés, amely azt terjesztette, hogy a vakcinában fogamzásgátló protein is van. Manila főpolgármestere erre betiltotta az oltóanyagot, miközben az álhír átterjedt Kelet-Afrikára és Dél-Amerikára is. Végül az Egészségügyi Világszervezetnek kellett nyilatkozatra kérnie a Vatikánt arról, hogy a vakcina biztonságos és semmi köze a fogamzásgátláshoz.

Szerepet játszik a kanyaró felbukkanásában a tömegessé vált utazás is. Miután az Egyesült Államokban 2000-re sikerült eltüntetni a betegséget, valamennyi ilyen fertőzést külföldről vitték be. A 2000-es évek elején főleg Japánból, ahol a kormány önkéntessé tette az oltást, miután egy hazai oltóanyag meningitiszt okozott. Kitört újabban a betegség az évek óta polgárháborút elszenvedő Jemenben, Venezuelában, ahol összeomlott az egészségügyi szolgálat – és a venezuelai menekültek bevitték a járványt Brazíliába is.

Miközben Izraelben szigorúan veszik a kötelező oltásokat, az ortodoxok csak 80 százalékban tesznek eleget ezeknek az előírásoknak. Így kerülhetett a vírus az évente tízezrével oda zarándokló ortodoxok révén Ukrajnába, onnan pedig Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.

Az EVSZ azzal számol, hogy Lengyelország lehet a következő kanyaró-járvány helyszíne. Az EU országai közül ott legkisebb a bizalom az oltások iránt, azok aránya 2010 óta csökken és működik StopNop néven oltásellenes mozgalom is. Emellett sok az országban az ukrán, akik ugyancsak bevihetik a kórokozót.

(Forrás: The New York Times)

Véleményvezér