Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság (KNK) elnöke döntő helyzetbe került. Több okból.

Hszi Csin-ping álláspontja meghatározó a világ sorsát illetően. Fotó: MTI

Egyrészt helyzetéből fakadóan, a két nagyhatalom konfliktusában, harmadikként bármilyen szerepvállalása az esélyeket drámaian módosítja. Akár semleges marad, akár beáll valamelyik csapat mögé. Másrészt katonailag. A The Guardian értesülése szerint Oroszország kezd kifogyni néhány fegyvertípusból, ezért segítséget kért Kínától. Harmadrészt gazdaságilag. Kína 2010 és 2020 között hallatlan gazdasági fejlődésen ment keresztül. GDP-je vásárlóerő-paritás (PPP) alapján ma már a legnagyobb a világon. Megelőzték az USA-t és az Európai Uniót.

10 év alatt Kína az élre tört. Forrás: wikiwand

Érvek és ellenérvek Kína a háború kitörésekor a semleges pozíciót választotta. Tartózkodott, amikor az ENSZ-közgyűlése az ukrajnai háború miatt Oroszországot bíráló határozatot fogadott el túlnyomó többséggel és ugyanígy járt el a Biztonsági Tanácsban is. Katonai ügyek miatt Kína közvetett módon egyetlen egyszer bírálta Oroszországot, konkrét megnevezés nélkül, amikor az atomerőműveket érte támadás. A kínai külügyminisztérium sürgette az összes felet, hogy biztosítsák az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonságát, miután heves harcok során tűz ütött ki egy ottani atomerőmű melletti épületben.