Öt évig tartottak a bőség esztendői. Az idei nyári kánikula és az aszály megtette hatását a világ minden táján. Tavasszal a Fekete-tenger körüli búzamezőkön, Oroszországban és Ukrajnában, nyáron pedig az Európai Unióban tombolt a szárazság.
Aszály miatt gyér a termés
A világnak jó pár nagy búzatermelője van, ebből nyolcnál okozott károkat a vízhiány: Argentínában, Ausztráliában, Kanadában, Kazahsztánban, Ukrajnában, Oroszországban, és az USA-ban és az EU-ban (tagországait egy kalap alá veszik elemzők). Augusztusra Ausztráliát érte el az aszály. A déli féltekén csak októberben kezdik az aratást, de az ausztrál termés is csekély lesz. usztráliában 2008 óta először esik idén 20 tonna alá a termés, de még így is jóval több lesz, mint az akkori 13 millió tonna.
A 2007-2008-as év időszak emlegetése azért kellemetlen, mert több tucatnyi zavargás tört ki a világ számos pontján, amiért nem jutott elegendő élelmiszer (vagy élelmiszersegély) a szegény országokba, s az éhezés érthető módon agressziót szült az elégedetlenkedő tömegben a kormány és az illetékesek ellen. Az akkori élelmiszerhiányt azonban több tényező összejátszása hozta létre, amiből most jó néhány nincs jelen, ezért szakértők úgy vélik, nem kell tartani az akkori helyzet megismétlődésétől. Először is most nincs olyan rekordszinten a kőolaj világpiaci ára, mint akkor (150 dollárnál volt hordónként), ami ugye mindent megdrágít, másodszor pedig nincs gazdasági válság (amit a toxikus jelzáloghitel-tömegek, a bankcsődök és az általános hitelezés leállása okozott). Akkoriban több ország is beszüntette a gabonaexportot.
Rizs helyett búza
Ha minden igaz, a 2018-2019-es búzaszezon végeredményben rekordszintű termést fog hozni (várhatóan 273 millió tonnát), csakhogy átalakult az erőegyensúly: e mennyiségnek közel a fele (126,8 millió tonna) Kínában fog összpontosulni, állítja az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium. Tulajdonképpen már az aratások kezdete előtt is 46 százaléknál tartottak, erre jön rá majd néhány százalék. Összehasonlításképpen: Kínának öt évvel ezelőtt csak 54 millió tonnányi készlete volt.
Nem valószínű, hogy Kína a saját készleteiből akár egy grammnyit is külföldre exportálna. A globális agráriumra és az élelmiszeriparra nehezedő igényeket az növeli, hogy az ázsiai országokban nagy tömegek állnak át a nyugatias, hús- és búza-intenzív étrendre, míg korábban táplálkozásukban a rizs volt a központi elem. Kína egyébként jelenleg a világ gabonakészletének 16 százalékát fogyasztja el évente. A világ nyolc top gabonatermelője a globális készletnek mindössze 20 százalékával fog rendelkezni az aratás végére, ami jelentős visszaesés 2007-2008-as 33 százalékhoz képest.
A lecsökkent tartalék arra elég, hogy 26 napig lássa el az érintett térségek lakosságát. Jó hír viszont, hogy Észak-Afrikában bőségesebb lett a termés idén, mint tíz éve a kritikus helyzet kialakulásakor. Oroszországban már üléseztek az illetékesek az illetékes minisztériumban, de a hivatalos magyarázat szerint nem esett szó az exportilalom bevezetéséről. A Reuters hírügynökség felé ugyanakkor az értekezleten résztvevők kiszivárogtatták, hogy az állattenyésztők már panaszkodnak a takarmányárak emelkedéséről, ezért lehetséges, hogy a minisztérium közbelép és csökkenti az exportot, hogy belföldön ne nőjenek az árak.
Úgy tűnik, a nagy nyertes az USA lesz, míg az EU és a Fekete-tenger térségében elhelyezkedő szereplők kisebb szeletet fognak kiszelni a piaci tortából. Kanada és Argentína pozíciója is erősödni fog, mert náluk nem volt idén aszály.
(Reuters)
