A génmódosított növények vetőmagjait árusító óriáscég a 2000-es években azzal várt hírhedtté, hogy szanaszét perelte jogtalan termékhasználatért azokat a gazdákat, akiknek nem génmódosított termésébe befújta a szél a szomszéd Monsanto-magjait.
A vállalat egy ideje már számíthatott arra, hogy jogi hercehurcák lesznek a globális slágertermékének számító Roundup növényvédő szer miatt, hiszen még a kedvezőtlen bírói döntések előtt előállt a vegyszerek új generációjával, a dikamba-tartalmú termékekkel. Ezek azonban annyira „jól” sikerültek, hogy még a védeni szándékozott növényeket is tömegesen pusztították el Amerikában.
A Monsanto főrészvényesei nyilván nem véletlenül hagyták jóvá, hogy a Bayer a tőzsdei árfolyamnál magasabb áron – a részvényekre 44 százalékos felárat fizetve – vásárolja meg a céget, hiszen akkor már pörögtek a bíróságokon a perek, melyekben az volt a tét: rákkeltő-e a Roundup vagy sem.
Ha igen, akkor egy precedensértékű bírósági döntés hasonló perek lavináját indíthatja el, amit a cég dollármilliárdjai bánhatják. (Cégegyesülésnél és -felvásárlásnál általában ki van kötve, hogy az új tulajdonos vállalja át a megvett cég múltbeli tevékenységéből eredő jogi terheket, így a bírságok fizetését is.)
Immáron a harmadik ügyben ítéltek a rákbeteg felperesek javára, elmarasztalva a Monsantót. De nemcsak azért lett ez a fejlemény szenzáció a sajtóban világszerte, hanem a bírság volumene miatt is.
2 milliárd dolláros bírság
A kaliforniai Oaklandben a zsűri úgy határozott, hogy az aszpirin kifejlesztőjeként ismert Bayert 2 milliárd dolláros kártérítés megfizetésére kötelezik, amiért egy észak-kaliforniai házaspár, Alva és Albert Pilliod non-Hodgkin limfómát kaptak, miután évtizedeken(!) át használták a Monsanto gyomirtóját, a Roundupot. A 76 éves férfit 2011-ben, 74 éves feleségét 2015-ben diagnosztizálták a betegséggel.
Slágertermék
Két hónappal az oaklandi döntés előtt egy szövetségi bíróságon a zsűri már hasonló határozatot hozott, amikor 80 millió dolláros kártérítést ítélt meg egy férfinak, aki ugyancsak nem-Hodgkin’s limfómában szenvedett. 2018 augusztusában egy San Franciscó-i bíróság 289 millió dolláros kártérítést ítélt meg egy rákos sportpályagondnoknak.
A Pilliod házaspár ügyvédje most reményét fejezte ki, hogy a bírság magas összege –egy-egy milliárd a házaspár mindkét tagjának – üzenetet küld a vegyipar óriásának. Egyébként az egymilliárdos büntetés valamivel nagyobb, mint a profit, amit a Roundup termelt 2018-ban a Bayernek: az ugyanis 892 millió dollárt tett ki.
Rákkeltő vagy nem?
A Roundupot célzó keresetek azt állítják, hogy a szer hatóanyaga, a glifozát rákkeltő. A glifozát egyébként a világ első számú, legszélesebb körben használt gyomirtó anyaga. A Bayer időközben átállt a dikamba használatára, ez azonban az elmúlt egy-két évben helyenként olyan erős hatásfokot mutatott, hogy még a megvédeni szándékozott növény is kipusztult azokon a földeken, ahol bevetették a gaz ellen.
A tudomány mai állása szerint a nem-Hodgkin’s limfómás esetek többségénél nem állapítható meg pontosan a betegség kialakulásának oka. A házaspár erre alapozta érvelését a Bayerbe beolvadt Monsanto ellen:
- A cég nem tájékoztatta a felhasználókat a kockázatokról és az azok elleni védekezésről, vagyis hogy védőöltözetet – nyilván kesztyűt és akár szájmaszkot is – kellett volna viselniük. A házaspár ügyvédjei azt hangsúlyozták, hogy a nem hivatásos kertészek azért viseltek nagyobb kockázatot, mert nem tudták, hogy védőöltözetet kell viselniük, míg a profi gazdák és kertészek ezzel nagyobb valószínűséggel tisztában lehettek.
- A vállalatnak esze ágában sem volt meggyőződnie arról, hogy legnagyobb bevételt hozó terméke ártalmas-e az emberi egészségre vagy sem. Ennek valós voltáról már a bíróság ítészei is meggyőződhettek, miután áttekintették a cég belső használatra szánt dokumentumait.
A Bayer a két korábbi perben is fellebbezett, s ebben az esetben is ugyanezt lépi meg. Elképzelhető, hogy a bírságot a fellebbviteli szinten csökkenteni fogják. Per pillanat a kétmilliárdos összeg a nyolcadik legnagyobb büntetés a „termék-defektusok” történetében.
A cég álláspontja az, hogy a bírság mértéke eltúlzott, a Roundup rákkeltő hatásáról pedig „nincs megbízható tudományos bizonyíték”.
A Bayer védekezését arra is építi továbbá, hogy „amikor az útmutatás szerint” használják a szert, akkor biztonságos. Magyarán, a felhasználó biztos rosszul használta – ez pedig utólag se nem cáfolható, se nem bizonyítható –, következésképp a bírságolás is indokolatlan, ezt a logikát szeretné érvényesíteni a Bayer.
Ellentétes vélemények: WHO vs. EPA
A glifozát kártékony hatásáról tulajdonképpen két álláspont van hivatalosan: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) régóta azt állítja, hogy a Roundup nem rákkeltő, s egy hónapja egy belső jelentésben ugyanezt erősítette meg.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ugyanakkor egy 2014-es jelentésében úgy fogalmazott, hogy a Roundup „valószínűleg karcinogén”, azaz rákkeltő hatású. A Bayer úgy érvel, hogy az EPA-n kívül a világ más országaiban sem tiltották be és bélyegezték meg rákkeltőként a Roundupot a szabályozó szervek.
Perek lavinája jön
A Roundup vélelmezett karcinogén volta okán most közel 13 400 felperes keresete áll sorban és vár tárgyalásra amerikai bíróságokon a Bayer ellen.
Már elkezdődtek a találgatások arról, hogy ez vajon mekkora pénzbeli kárt jelenthet a vállalatnak. A Morningstar befektetéskutató cég szerint 2,2 milliárd dollárra rúghatnak a további glifozátos bírságok, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint a büntetések elérhetik a 14,6 milliárd dollárt.
A Moody’s szerint 5,6 milliárd dollár még „menedzselhető”, de a legrosszabb forgatókönyve szerint 22,4 milliárd dollárnál állna meg a perek lavinája, s ez már negatívan érintené a cég hitelbesorolását.
Persze a keresetek ismerete nélkül nehéz megbecsülni, hogy azok mekkora károkat jelentenek majd a Bayernek. Egy biztos, a jogi kalamajka „nem fog elmenni”, ahogy a CNN fogalmazott. Ha nagyon megroggyan a Bayer, esetleg szétválaszthatják két részre, önálló entitásba szervezve a gyógyszeripari és mezőgazdasági érdekeltségeit.
Csődveszélyről azonban nem szólnak az elemzők. Ne feledjük, a BP Mexikói-öbölben történt olajszennyezése során is több tízmilliárd dollárnyi bírság és költség terhelte a vállalatot, és bár a sajtó meglebegtette, hogy talán egy rivális fel fogja vásárolni a meggyengülő BP-t, majdhogynem meg sem kottyant a nagy árbevételű óriásnak a kiadás. Csőd sem lett belőle.
Tiltakozó részvényesek: elhibázott Monsanto–Bayer fúzió?
A 66 milliárd dolláros Bayer–Monsanto egyesülés hónapokon át húzódott 2016-ban, és a német felvásárló számára úgy tűnt, remek üzlet, ezért a német menedzsment – engedve a magát kérető Monsantónak – háromszor is emelte a vételárat. Így ez az akvizíció lett minden idők legnagyobb készpénzes cégfelvásárlási ügylete, egyúttal a legnagyobb, német vállalat által indított felvásárlás, mely leelőzte a korábbi csúcstartót, a Daimler–Chrysler ügyletet, melynek értéke 40 milliárd dollár volt 1998-ban.
2016-ban az agrokémiai iparon nagy konszolidációs hullám futott végig: a Bayer be akarta kebelezni a svájci Syngentát, de az passzolta az ajánlatot, és inkább egy kínai céggel vásároltatta fel magát, miközben a Dow a Duponttal egyesült.
A Bayer és a Monsanto egyesülése mögött az volt a logika, hogy együtt lefedik a vetőmag- és rovarirtópiac egyharmadát. Vagyis afféle one-stop shopként szolgálna a Bayer–Monsanto a gazdák számára, egy helyen mindent meg lehetne kapni.
A nagy piaci részesedés persze annak kockázatát is felvetette, hogy a szabályozó szervek nem feltétlenül hagyják jóvá az egyesülést. A szükséges engedélyek beszerzése két évbe telt, 2018 júniusában lett jóváhagyva az egyesülés.
A Bayer egyes nagybefektetői – főleg az intézményes befektetők – már akkor elhibázottnak látták a manővert, mondván a Bayer túl sokat fizet a Monsantóért, és elhanyagolja a saját gyógyszeripari érdekeltségeit.
2018 nyarán kezdtek megszületni az első, rákbeteg felperesek javára döntő ítéletek, s azóta 34 milliárd dollárt vesztett értékéből a világcég. Részvényárfolyama 44 százalékkal zuhant a fúzió óta. Hét éve, azaz 2012 júniusa óta nem volt ilyen alacsony szinten a Bayer-részvények értéke.
A Bayer most már csak annyit ér, amennyi pénzért megvette a Monsantót. A német konszern egyébként éppen a múlt héten tartotta éves közgyűlését, melyen a részvényesek nem kis része megszavazta azt a nyilatkozatot, mely helyteleníti a menedzsment döntéseit – mindhiába, hiszen a deklaráció nem kötelező érvényű, a vezérigazgató nem köteles megfogadni a kritikát.
(Fortune, CNN, The New York Times, Scientific American, Reuters, CNN)
