Mérgező lehet a hamisított mobil

2017. március 22. szerda - 06:02 / piacesprofit.hu
  •    

A súlyos egészségügyi és adatbiztonsági rizikó mellett jelentős gazdasági károkat is okoznak a hamis okostelefonok; az Európai Unió legális piaci szereplői évente átlagosan 14 millió készülék eladásától esnek el, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

A hamisított termékek gyatra összeszerelésük és az alacsony minőségű alkatrészek miatt ártalmas anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek súlyosan veszélyeztetik az egészséget. Emellett a kétes eredetű készülékek esetében jelentős biztonsági kockázatok is felmerülnek az online bankolások és egyéb pénzügyi tranzakciók során, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből – olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) közleményében.

okostelefon mobil kézben

Kép:Pexels.com

Nem mindegy, hova dobjuk régi telefonunkat
Pár évente még azok is lecserélik telefonjukat, számítógépüket, akiktől távol áll, hogy sátort verjenek valamelyik Apple szaküzlet előtt, így elsők közt megszervezve a népszerű márka legújabb telefonját. Azonban nem mindegy, mit csinálunk elavult vagy megunt elektronikai eszközeinkkel, hiszen azokban rengeteg le nem bomló, a környezetre rendkívül káros anyag van.

Káros anyagok lehetnek a hamisított telefonban

„A másolatok egészségkárosító hatásait a felhasználók saját bőrükön is megtapasztalhatják, hiszen számos esetben hatalmas egészségügyi rizikót jelentenek a hamisítványokban fellelhető mérgező anyagok, amelyeket több országban már betiltottak” – figyelmeztetett Németh Mónika, a HENT titkára. Hozzátette: a nem megfelelő színvonalú technikai háttér a kiberbűnözés melegágya is, hiszen nincs biztosítva a fogyasztók adatainak megfelelő védelme sem.

Az említett kockázatokon felül az okostelefon-hamisítás uniós szinten hatalmas bevételkieséssel is jár, hiszen 2015-ben körülbelül 4,2 milliárd eurós (nagyjából 1200 milliárd forint) forgalomkiesést okozott a térségben az utánzatok megjelenése, a mintegy 14 millió el nem adott készülék pedig az ágazati értékesítés 8,3%-ának felel meg. Az egyes országokra vonatkozóan a kieső bevételek aránya tekintetében Románia vezet 19,1%-os hamisítási rátával, azt követi Bulgária (17,2%), majd Görögország (16,9%). Magyarország a rangsor ötödik helyén áll 15,1%-os értékével, ami meghaladja az összesített 8,3%-os uniós átlagot.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a napi rutin részét képező, telefonon keresztül végzett banki tevékenységek (például a pénzfelvétel vagy az utalás) során magasabb az adathalászat veszélye akkor, ha a fogyasztó mindezt egy nem eredeti készülékről hajtja végre.

A tényleges forgalomkiesés szempontjából a hamisítás hatása Olaszországban a legnagyobb, ahol a másolatok miatt meghiúsuló eladások becsült összege 885 millió euróra (265,5 milliárd forint) tehető, ezt követi az Egyesült Királyság (660 millió euró – csaknem 200 milliárd forint), majd Németország (564 millió euró – 170 milliárd forint). Fontos megjegyezni, hogy a jelentés szerint csak az öt legnagyobb uniós tagállamban 2,9 milliárd euró (megközelítőleg 900 milliárd forint) vész el a hamisítás miatt, ami uniós szinten a kieső értékesítés közel 70%-át teszi ki.

Globális szinten 45 milliárd euró kiesés 

Az Európára vonatkozó adatok mellett, a beszámoló arra is kitér, hogy a különböző utánzatok nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is számottevő károkat okoznak, hiszen a várható bevételek 12,9%-ától fosztják meg a legális szereplőket, melynek pénzben kifejezett értéke 45,3 milliárd euróra (körülbelül 13 500 milliárd forint) tehető. Komoly aggodalomra adhat okot, hogy forgalomkiesés 36%-át az egyik legfejlettebb országként jegyzett Kína tudhatja magáénak. Érdemes még megemlíteni, hogy a hamisítás által az értékesítésre gyakorolt legalacsonyabb relatív hatást az Egyesült Államokban és az EU-ban mérték, mindkét esetben 10% alatt maradva.

Áttörés jöhet a mobilfizetésben
Az egyérintéses mobilfizetés lehet a következő olyan fizetési megoldás, amely széles körben elterjed Magyarországon, vagyis egyre többen fizetnek majd a boltokban úgy, hogy okostelefonjukat érintik a terminálhoz. A Mastercard felmérésében megkérdezett magyar felhasználók kétharmada szívesen fizetne ilyen módon, a legtöbben azért, mert a mobil egyébként is mindig náluk van.