Mennyire zöld a magyar?

Bár az elmúlt években Magyarországon nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, az adatok szerint még mindig van hova fejlődnünk. Zöld gondolkodásúnak tartjuk magunkat, saját bevallásunk szerint szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mégsem érjük el az uniós célszámokat. Mi húzódhat meg a háttérben, mit tehetünk ellene, egyáltalán meddig terjed a gyártói és meddig a fogyasztói felelősség? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyarvíz Kft. friss kutatása.

A magyarok nagy része ma már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével, derült ki a Magyarvíz Kft. legfrissebb reprezentatív kutatásából. Mindez megmutatkozik például abban, hogy a lakosság kétharmada előnyben részesíti a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69%), illetve, hogy minden harmadik ember kifejezetten keresi a környezetbarát termékeket (39%).  Sőt, a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77%) szelektíven gyűjti a hulladékot. Bár ez az arány az elmúlt években valóban nőtt Magyarországon, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szerint még mindig van hova fejlődni, hiszen a csomagolási műanyag hulladék csupán 35 százalékát hasznosítjuk újra jelenleg. 2035-ig azonban ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni, a direktíva eléréséhez pedig nemcsak a hatékony hulladékelválasztó rendszerek további reformja szükséges, de a termelői és a fogyasztói felelősségvállalás is.

Egy fecske nem csinál nyarat

De mégis mit tehet a fogyasztó ezzel a megoldhatatlannak tűnő problémával szemben? Meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat! A Magyarvíz Kft. kutatásából az is kiderült, hogy mint oly sok esetben, itt is a tömeggondolkodás érvényesül: a válaszadók majd kétharmada (66%) úgy véli, hogy az emberek nem különösebben tesznek a környezetért, ezért maguk is értelmetlennek találják, hogy energiát pazaroljak erre. Emellett több mint felük (56%) az ipari szennyezést jóval jelentősebbnek tartja, mint a háztartásokban keletkező szemét káros hatásait. A KSZGYSZ adatai szerint ez valóban így van, hiszen a 18 millió tonna hulladékból, mely évente keletkezik Magyarországon, csupán 3,7 millió tonna a települési hulladék. Viszont, ha csökken a lakossági, kommunális hulladék, akkor az kihat az ipari hulladék mennyiségére is, és mint annak ökológiai hátizsákja, az is csökkenni fog.

Ami neked szemét, másnak alapanyag

Gondot okoz az is, hogy sokan (26%) nem biztosak abban, hogy mit és melyik szemetesbe kellene dobni, illetve mit érdemes külön gyűjteni. Ezt alátámasztja az is, hogy a gyűjtőedények tartalma sok esetben 30-40%-os szennyezettségű. Mindemellett még mindig minden harmadik (32%) ember szkeptikus a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és úgy véli, hogy a szemét végül úgyis egy helyre kerül, holott ma már ez csak egy városi legenda.

Véleményvezér

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 
Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost

Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost 

A független országgyűlési képviselőnek hétmillió forintba került egy régebbi Orbán-beszéd lejátszása a parlamentben. 
Megéri majd átmenni vásárolni: olyan bolt nyílik Szlovákiában, amilyen Magyarországon nincs

Megéri majd átmenni vásárolni: olyan bolt nyílik Szlovákiában, amilyen Magyarországon nincs 

Komoly vetélytársat kapnak a diszkontláncok.
Orbán Viktor Európa szégyenpadjára tette Magyarországot

Orbán Viktor Európa szégyenpadjára tette Magyarországot 

Mivel egyedül vétózott. 
Milyen rezsicsökkentés? Nálunk a legmagasabb az áram ára

Milyen rezsicsökkentés? Nálunk a legmagasabb az áram ára 

Erre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo