Genetikus, hogy bírjuk a légszennyezést

Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép:sxc

A légszennyező anyagok - a testben okozott úgynevezett oxidatív stressz miatt - gyulladást válthatnak ki. A müncheni Helmholz Környezeti Egészségügyi Kutatóközpont tudósai 1765 vérminta gyulladási jellemzőit vizsgálták meg. A mintákat 21 hónap alatt gyűjtötték különböző páciensektől - olvasható az International Environment című szaklapban megjelent tanulmányukban. Az ellenőrző állomásokon eközben óránként mérték a légszennyezést.

Azt találták, hogy akiknél jelent voltak a GSTM1 jelű génvariáns és a CRP-fehérje genetikai változatai, azoknak a vérében megnőtt a gyulladást jelző anyagok mennyisége, különösen, ha a légszennyező anyagok koncentrációja is megemelkedett.

"Eredményeink alátámasztják, hogy a légszennyezés gyulladást vált ki a szervezetben, elsősorban azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak. Ezek a gyulladásos folyamatok olyan tömegeket érintő betegségek előfutárai, mint a szív- és érrendszeri vagy emésztőszervi problémák" - mondta Regina Pickford, a tanulmány vezető szerzője.

A károk, amiket a légszennyezés az emberi szervezetnek okoz, nem elhanyagolhatóak. Az elmúlt száz esztendőben mintegy 260 millió ember halálát okozta a légszennyezettség – állítja a világ 21 vezető közgazdásza. Az elemzés szerint 1900-tól számolva a légszennyezettség több halálos áldozatot szedett, mint az összes háborús konfliktus, beleértve a világháborúkat is.

Országnyi városokban araszolunk
Ma a globális üvegházgáz-emisszió 70%-a városokból ered. 2030-ra e városi kibocsátás 36,5 milliárd tonnára nő, ha a klímapolitikának nem sikerül hathatós kibocsátás-csökkentési programot beindítania. 1990-ben a városok széndioxid-kibocsátása 15 milliárd tonna volt évente, 2010-ben 25 milliárd tonna. További érdekes városi tényeket itt talál.

Véleményvezér

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.
Budapesten van a legtöbb orosz kém

Budapesten van a legtöbb orosz kém 

Több mint félszáz orosz kém dolgozik Magyarországon.
Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo