Az amerikai palarétegek állítólag egy évtizeden át is képesek lennének ellátni az Egyesült Államokat gázzal. A Financial Times ennél jóval tovább megy, egyenesen azt állítja, hogy globális ellátás is lehetséges az újonnan talált készletekből, tehát a termelés nem pusztán amerikai vagy regionális kérdés. Ezt arra alapozzák elemzők, hogy az amerikai palagáz megháromszorozta az eddig ismert globális fölgáz-készlet mennyiségét. Egy forrás szerint a 30 évre elegendő teljes amerikai földgáz-készlet hirtelenjében 100 esztendős tartalékra nőtt.

Vízpazarló kitermelés

A palagáz a betonnál is keményebb geológiai képződményekben bújik meg. A kitermelés, pontosabban e kemény rétegek átfúrásának módja a "hidraulikus zúzás", mely több tízmillió kannányi vizet használ el minden egyes fúró kútnál, hogy elérjen a föld mélyén a gázhoz, melyből energiát lehet előállítani.

A felhasznált vízmennyiség harmada jön vissza a földből felszínre. Ezt vagy közeli bányatavakba öntik vagy víztisztító üzemekbe szállítják tartálykocsikkal. Néhány vállalat (ilyen az amerikai Chesapeake) már próbálkozik az erősen sóssá vált, homokkal és kemikáliákkal összevegyült víz visszaöntésével, vagyis kétszeri (vagy többszöri) használatával a fúrókútban, de ez csak részleges megoldás lehet.

A több államon át húzódó Marcellus-palaréteg egyik "gazdája", New York állam a heves lakossági tiltakozás miatt 2008 nyarán moratóriumot rendelt el a fúrásokra, mert nem akarja veszélyeztetni a talajvizet és New York ivóvizét.

A washingtoni Képviselőház illetékes bizottsága és a Kongresszus is vizsgálja a kérdést. A Marcellus-palaréteg 13,6 trillió köbméter palagázt tartogat. 2005 óta 800 kutat fúrtak a körzetben. Nagy részüket az elmúlt egy évben!

Be vannak sózva

A kristályosítással foglalkozó cégek, melyek szennyvízből vonják ki a sót, a palagáz termelésben használatos vizet is hajlandók lennének kezelni, de ehhez a szükséges berendezések kiépítése, vagyis befektetés szükséges. Ezt azonban hátráltatja a New York állambeli moratórium, írta nemrég a Reuters.

A Marcellus-palaréteg esetét megelőzően Louisana államban volt hasonló boom 2008-ban, amit egyesek "aranylázhoz" hasonlítottak. A farmerek és mezőgazdák megörültek, amikor kiderült, hogy milyen készleteken ültek évtizedeken át. Egyik napról a másikra milliomosok lettek, mert az olajipari vállalatok benyomakodtak a régióba és hatalmas méretekben vásárolták fel vagy vették bérbe a földeket. A föld holdankénti ára 25-30 000 dollárra ugrott.

Louisianán belül a Haynesville-i körzetben csak 2009-ben több közel 3,9 milliárd dollárt hoztak a lakosoknak a gázprojektek! Az állam adókedvezményeket ad a vállalatoknak, amelyek itt fúratnak.

Pennsylvania állam is ráugrott a lehetőségre, ám a helyiek zúgolódnak: éjfélkor "sutyiban" kiöntött tartályokról beszélnek. Vagyis a víz nem mindig kerül elszállításra, ahogy azt a cégek ígérték. Az érdekelt vállalatok nem restek: idén várhatóan 5200 fúrási engedélyre nyújtanak be igénylést, ami a tavalyi kérvények háromszorosa. De szakértők figyelmeztetnek: amíg a vízkezelés (sótlantítás, tisztítás) problémája nem megoldott és nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű üzem e feladatra, újabb palagáz-boom nem lehetséges.

Mennyi is van belőle?

Több becslés látott napvilágot az USA földgáz-készleteiről, mindegyik olyan összeg, amelyet felfelé módosítottak az elmúlt években az új palagáz-lelőhelyek felfedezése miatt. Hat éve folyamatosan nőnek a becslések, jegyezte meg a Financial Times.

• Az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) úgy számolta, a földgáz-készletek mennyisége 69 trillió köbméter, ami 11 éves fogyasztást képest kielégíteni. 2006-ban a szervezet csak 60 trillió köbméterről beszélt.
• A Potential Gas Committee nevű iparági testület tavaly nyáron 52 trillióra becsülte a kitermelhető készleteket, vagyis 2007 óta 30 százalékkal emelte becslését.
• Az amerikai Energiaügyi Minisztérium 68,51 trillió köbmétert jelentett be 2008 végén.
• Az USA éves fogyasztása 0,644 trillió.
• Mértékképpen: 1000 milliárd (azaz 0,001 trillió) köbméter gáz 15 millió lakást képes fűteni vagy 12 millió földgázzal működő autót tud hajtani egy egész éven át.
• Ha az USA 6,5 millió teherautóját gázzal működtetnék, az ország 18-20 millió hordó napi olajfogyasztása 2,5 millió hordóval csökkenne.

Mennyit keresnek belőle?

2008-ban a gázkitermelés 385 milliárd dollárral járult hozzá az amerikai gazdasághoz. A szénipar ezzel szemben csak 79,9 milliárddal. A gáz-projektek 180 milliárd dollárnyi fizetést adtak az amerikai lakosságnak. 30 amerikai államban mintegy 10 000 dolgozik a gázszektorban.

Európában is nagy erővel keresik...

A palagáz, mint "nem hagyományos" energiafajta Európában is kiaknázható, de az amerikai fúrási eredményekhez hasonló sikerre itt kár lenne számítani. A Reuters szerint közel 40 vállalat aktivizálta magát a palagáz felkutatásában, szinte az összes nagy olajtársaság a BP-t kivéve. Az Exxon Mobil Németországban, Kanadában, Lengyelországban és Magyarországon fúr, a Shell Svédországban és Ukrajnában, míg a ConocoPhillips és a Chevron Lengyelországban. 

De az öreg kontinensen nincs annyi fúrótorony, mint amennyi kellene, számuk mindössze 20 körül van. Amerikában ezzel szemben közel 2000 üzemel. Ott nagyobb a szakembergárda és az ország területe is jóval terjedelmesebb - Európáéval fogható nagyságú. Iparági elemzők szerint az európai palagáz-termelés ipari méretűvé válása még bő tíz évig várathat magára.

Tavaly novemberben Obama és a kínai elnök is Palagáz Programot hozott létre. Ám nagy "vízlábnyomán" túl a gáz ellen szól, hogy az ára meglehetősen kiszámíthatatlanul ingadozik.