Üzletrész öröklése esetén ki kerülhet be a cégbe?

Az üzleti életben nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés, idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös? A két részes cikkben ezt magyarázza el Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely ügyvéd.

Az öröklés általános szabályai

Az öröklési szabályok nagyban meghatározhatják, hogy kinek a kezébe kerül majd az üzletrész és ezzel akár a cég feletti irányítás is.

Örökölni a törvény által megszabott módon, vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után maradt végintézkedés, akkor az lesz az irányadó.

Törvényes öröklés

A Polgári Törvénykönyv tartalmazza az örökléssel kapcsolatos szabályokat. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.

Öröklés végintézkedés alapján

Az örökhagyó is gondoskodhat róla, hogy utána ki és hogyan örököljön. Ez lesz a végintézkedés alapján történő öröklés. Ezt végrendelet formájában is megteheti. A végrendeletekre elég sok részletszabályt tartalmaz a Polgári Törvénykönyv. Ha a törvényben előírt szabályokat nem tartja be a végrendelkező, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ekkor az örökhagyó hagyatéka a törvény szerinti örökösökre száll.

Kötelesrész: van, akinek mindenképpen jár valami?

A jogalkotó azonban arra is gondolt, hogy a közvetlen, szoros családi köteléket ne lehessen teljesen figyelmen kívül hagyni. Ezért az öröklési jog egyik fontos eleme a kötelesrész. Ez biztosítja, hogy az örökhagyóval meghatározott rokoni kapcsolatban álló személyek akkor is részesülhessenek a hagyatékból, ha az örökhagyó szeretett volna elfeledkezni róluk.

Ki jogosult kötelesrészre?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét akkor, ha a törvény alapján az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ilyen esetekben ők kötelesrészre tarthatnak igényt. Fontos, hogy a törvényes örökösök közül a fentieken kívüli távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők, testvérek nem jogosultak kötelesrészre.

Mennyi a kötelesrész?

A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint

A generációváltás adózási szempontból is nagy falat

Az adóhatósági berkekben terjed egy mese egy ifjú örökösről, aki jóhiszeműen azokat a mappákat is átadta az adóellenőröknek, amiket a nemrég elhunyt elődje, nem a NAV vizslató szemeinek szánt. Ez is mutatja, hogy a generációváltás adózási szempontból is komoly kockázatokat tartogathat - hívta fel a figyelmet Vigyikán Gergely okleveles adószakértő.

számítva - mint törvényes örökösnek járna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor ő kötelesrészként végül 1/6-ra jogosult.

Az összegszerűségnél lényeges szempont, hogy a kötelesrész alapját kell figyelembe venni.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.

A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok, üzletrész stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.

A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.

Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:

azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott,
az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott,
a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke,
a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.

A témát a jövő héten folytatjuk. A következő cikkből kiderül, hogy hiába-e a végrendelet a kötelesrész miatt, hogyan kaphatja meg a jogosult a kötelesrészt és milyen speciális szabály vonatkozik az üzletrészek öröklésére.

Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely ügyvédek

Véleményvezér