Egy rangos brit orvosi folyóirat nemrég megjelent tanulmánya szerint a heti 55 óránál többet dolgozók harmadával nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, egy másik tanulmány pedig arra mutat rá, hogy az alacsony bérért sokat dolgozók életmódja hozzájárul a cukorbetegség kialakulásához. Önmagában sokatmondó, hogy a kutatók jellemzően 55 óra feletti heti munkaidőkkel mérnek, holott az Európai Unió direktívája szerint heti 48 óránál senkinek sem szabadna többet dolgoznia – és még ez is egy teljes munkanapnyi idővel több a hivatalosnál.
Minőségi és megbízható munka csak testileg és lelkileg egészséges munkavállalóktól várható el, a túlterhelés áttételes hatásai miatt a munkából akár tartósan kieső dolgozó pedig mindkét fél számára káros. Egy kisebb vállalkozást akár tönkre is tehet a kieső munka, a pótlás okozta probléma vagy rosszabb esetben az esetleges kártérítések. Befektetni az egészségesebb munkahelybe, vagy olyan juttatásokat adni a dolgozóknak, amelyek a biztonságérzetüket fokozzák, nem pusztán kiadás, hanem a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésén túl többszörös anyagi megtérülést is hoznak a vállalkozások számára.
A stressz a gond
A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma. Az EU OSHA (az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) adatai szerint ezek 50-60 százaléka – vagyis Magyarországon több mint 10 millió keresőképtelen nap – a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza, a lelki egészségzavarok költsége pedig 440 milliárd forint évente, beleszámítva a kieső termelést és a kezelési költségeket is.
Fontos leszögezni, hogy a munkahelyi stressz nem az egyén hibája, hanem munkaszervezési, szervezetfejlesztési kérdés. Ugyanolyan szisztematikusan kezelhető, mint a többi, a cégeket fenyegető kockázat. Kialakulását a munkahelyi igénybevétel és a nyomás csökkentését célzó átszervezéssel lehet megelőzni, de megoldás lehet az is, ha a munkáltatók meghallgatással, tanácsadással segítenek.
Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával küzdenek a problémával, míg máshol a túlzottan hosszú vagy a rendszertelen munkaidő lehetőségét minimalizálják. Van, ahol a tudatos táplálkozást, a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket, szűrővizsgálatokat támogatják, de számos más juttatással is hozzájárulhat a munkaadó a nyugodtabb hétköznapokhoz.
Magunk is sokat tehetünk a stressz-szintünk csökkentéséért. Itt talál támpontokat, mivel.
A Google „Search Inside Yourself” (Keress magadban) néven szervez meditációs kurzusokat a dolgozóinak. A program 2007-es indulása óta több ezren vettek részt, népszerűségét a rendszerint féléves várólista is mutatja.
A svéd Kalmar Vatten heti egy óra, munkaidőben végzett kötelező testedzést ír elő a dolgozóinak. Az esetleges mulasztás fizetéslevonást vonhat maga után. Bár a cégnél a betegszabadságok száma mérhetően csökkent, a kötelezően előírt edzésekről komoly társadalmi vita folyik.
A szintén svéd Filimundus egy éve bevezette a hatórás munkanapokat, véleményük szerint így a dolgozók nyugodtabbak, hisz tudják, hogy a munka mellett lesz idejük a családra, tanulásra vagy testedzésre. Cserébe azt kérik a dolgozóktól, hogy a munkaidő alatt ne használják a közösségi oldalakat, és minimumra csökkentették az időrabló értekezletek számát is.
A japán Uniqlo ruhaboltlánc tízezer alkalmazottnak ajánlotta fel októbertől a négynapos munkahét lehetőségét. A terhelés valójában nem csökken, hiszen a munkavállalóknak négyszer 10 órás műszakokban lesz lehetőségük dolgozni, és akár hétvégén is be kell majd menniük. A cég így tudja megtartani azokat, akik részmunkaidőben szerettek volna dolgozni, hogy több idejük legyen a családjukra vagy szabadidős tevékenységre.
Az első – és nagyon fontos – lépés a magánéletre fordított idő visszaszerzése. Az okoseszközöknek köszönhetően ugyanis végképp összekeveredett a munka és magánélet ideje, a folyamatos rendelkezésre állás érzése pedig jelentősen növeli a stresszt. Ezért Franciaországban a szakszervezetek és munkaadók közötti megállapodás értelmében a munkavállalóknak nem kell válaszolniuk az este 6 után érkező e-mailekre, a cégeknek pedig tilos bármilyen nyomást gyakorolni rájuk, hogy ilyet tegyenek. Számos cég saját hatáskörben döntött világszerte a munkaidőn kívüli levelezés betiltásáról, van, ahol a rendszer egyszerűen blokkolja ezeket a leveleket másnap reggelig.
Az új technológiák azonban segítenek is. Lehetőséget teremtenek a rugalmasabb munkavégzésre, a távmunkára, ami sokak számára nagy könnyebbség a munka és magánélet összeegyeztetésében. Ez a nyugalom pozitív egészségügyi hatással is járhat, hosszabb távon kevesebb hiányzást és hatékonyabb, motiváltabb munkavállalókat eredményez.
Mintahogyan kiegyensúlyozottabbak azok a munkavállalók is, akik biztonságban tudják saját és családjuk jövőjét. Az öngondoskodásnak is számos eszköze létezik, nem egyet ezek közül az állam adójóváírással honorál, a munkáltatókat pedig adókedvezménnyel ösztönzi, hogy hozzájáruljanak dolgozóik nyugdíj- vagy egészségcélú megtakarításaihoz.
Az egészséggel kapcsolatos befektetések megtérülésére nincs képlet, de tengerentúli kutatások szerint minden hasonló célra befektetett dollár átlagosan a minimum két-háromszorosát hozza. A betegség miatti hiányzás csökken, az alkalmazottak kevésbé stresszesek, ezzel szemben kreatívabbak lesznek. A munkatársi kapcsolatok is javulhatnak, így ebből a befektetési formából összességében mindenki csak profitálhat.