Sok vezető munkaszerződését érintheti a Kúria döntése

2019. február 28. csütörtök - 14:45 / piacesprofit.hu
  •    

A Kúria januári döntése értelmében a kompenzációt nem kínáló versenytilalmi megállapodások érvénytelennek tekinthetők, még akkor is, ha az érintett munkavállaló vezető állásúnak minősül – vezető munkajogászok szerint.

Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője szerint a döntés számos munkaszerződést érinthet, mivel vezetői szinten bevett gyakorlat – és a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében sokszor elengedhetetlen – a versenytilalmi megállapodások alkalmazása.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A Kúria januári döntése hosszas jogi vita lezárásaként született meg. Az egészségügyi szolgáltatások területén aktív cégnél rövid ideig vezető pozícióban dolgozó munkavállalónak még a próbaidő lejárta előtt mondtak fel, a munkaszerződése részét képező versenytilalmi megállapodás pedig három évre eltiltotta attól, hogy üzleti kapcsolatot tartson fent a cég ügyfeleivel, versenytársaival vagy az előbbiek többségi tulajdonosaival.

A munkavállaló érvelése szerint a megállapodás érvénytelen, mert a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a versenytilalmi megállapodásoknak tartalmazniuk kell a munkavállaló kompenzációját. A munkáltató érvelése szerint ugyanakkor a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen az Mt. kimondja, hogy a vezető állású munkavállalók munkaszerződésének kikötései kevés kivétellel eltérhetnek a Mt. versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseitől.

A munkavállalói jogok tág értelmezése

A Kúria a felperesnek adott igazat és érvénytelennek nyilvánította a versenytilalmi megállapodást. A Kúria

Mikor jogszerűek az egymást követő határozott idejű munkaszerződések?
Határozott idejű munkaviszony esetén előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony letelte után is szüksége lenne a dolgozó munkájára. Ilyen esetben kézenfekvő a munkaszerződés meghosszabbítása vagy az újabb határozott időre való ismételt szerződéskötés. Az egymást követő határozott idejű munkaszerződések azonban nem minden esetben jogszerűek.

a döntést azzal indokolta, hogy amennyiben a munkavállalónak nincs törvényi kötelezettsége a volt munkaadója üzleti érdekeinek védelmére, ilyen kötelezettsége csak az Mt. előírásainak megfelelő versenytilalmi megállapodásból adódhat.

Mivel egy ilyen megállapodás alapvető követelménye a megfelelő kompenzáció, ezt a feleknek akkor is figyelembe kell venniük, ha az érintett munkavállaló vezető állásúnak minősül. A Kúria továbbá egyetértett a fellebbviteli bíróság érvelésével, mely szerint mivel a versenytilalmi megállapodás limitálja a munkavállaló alapvető jogát egy új munkakapcsolat létrehozására, a felek nem térhetnek el olyan mértékben az Mt. kikötéseitől, hogy a munkavállaló ingyen vállaljon egy ilyen megkötést.

A Kúria döntése kijózanító a magyarországi munkáltatók számára, akiknek az új Munka Törvénykönyve eddig nagy szabadságot biztosított a vezető állású munkavállalók munkaszerződéseinek tárgyalásakor. A Kúria tömör indoklásának gyakorlati következményei ugyanakkor nem egyértelműek, mivel nem ad valódi iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mi számít olyan mértékű eltérésnek, ami érvényteleníthet egy vezető állású munkavállalói szerződésbe foglalt kikötést, még akkor is, ha az eltérést nem tiltja kifejezetten a Munka Törvénykönyve” – emelte ki Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor