A számlázással kapcsolatos változás lényege, hogy a számlázó programnak a legalább százezer forintnyi áfát tartalmazó – vagyis általános esetben nettó 371 ezer forintos számlaértékű – számlák minden adatát azonnal, online módon továbbítania kell az adóhatóság részére. Az új szabályok július 1-től lépnek életbe, de már most működik a rendszer, amihez tesztelési céllal érdemes minél előbb csatlakozniuk az érintett cégeknek.
Ezentúl tehát csak olyan program lesz használható, amely automatikusan küldi az adatokat a NAV felé, kiváltva ezzel a jelentések havi benyújtását, hiszen a számla kibocsátása után azonnal, online, számlánként történik az adatszolgáltatás. Az adózónak mindenképpen gondoskodnia kell arról, hogy a számlázóprogrammal történő kötelező adatszolgáltatást teljesítse. „Ha a cég valamilyen készen vásárolt, standard számlázóprogramot használ, fontos, hogy a lehető leghamarabb felvegye a kapcsolatot a program fejlesztőjével annak érdekében, hogy a szükséges verzióváltásról egyeztessenek” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere.
Olyan esetekben, amikor a vállalkozás saját fejlesztésű programból állítja ki számláit, érdemes minél előbb elkezdeni az aktuálisan használt program módosítását annak érdekében, hogy az időben megfeleljen a jogszabályi feltételeknek. A Crowe FST szakembere szerint ez különösen fontos lehet azoknál a hazai leányvállalatoknál, amelyek a nemzetközi anyavállalat által fejlesztett egységes programot használnak, hiszen a cégcsoport szintű fejlesztés a magyar igények szerint körülményes és hosszadalmas folyamat lehet. A sikeres átállás érdekében érdemes az érintett vállalkozásoknak megbízható szakemberek segítségét kérni, mivel az adatszolgáltatás elmulasztása, késedelmes teljesítése, hibás vagy valótlan teljesítése akár számlánként 500 ezer forintnyi bírságot is maga után vonhat nem-magánszemély adózókra vonatkozóan.
„Bár a vevőt közvetlenül nem terheli erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség, de az utóbbi években az Európai Bíróság és magyar adóhatóság gyakorlata szerint egy esetleges eladó általi csalás esetén a vevő adólevonási joga csak addig sérthetetlen és garantált, amíg a vevő nem szerzett tudomást, illetve kellő gondosság esetén sem szerezhetett volna tudomást az eladó törvénytelen eljárásáról” – hangsúlyozta a Crowe FST szakembere. Földes Balázs hozzátette: ilyen esetleges vitás ügyek során fontos kérdés lehet, hogy a vevő ellenőrizte-e az eladó adatszolgáltatását.
