Budapesten 2018-ban nagyjából 30 ezer ingatlan cserélt gazdát. Bár ez első hallásra soknak tűnhet, voltak korábban olyan évek, amikor 40 ezer, sőt, akár 50 ezer használt lakás is gazdát cserélt. A budapesti lakásállomány 20-30 évente fordul meg, ami nem egyezik meg a lakossági igények változásával, hiszen ennél gyorsabb ütemben születnek a gyermekek, növik ki a fiatalok a lakásokat.
„Bízunk benne, hogy a CSOK és egyéb kedvezmények segítik a fiatalok lakáshoz jutását, de hosszú távon csak a stabil, kiszámítható gazdasági növekedés a megoldás, ami által több pénz marad az átlagember zsebében, és a megtakarításaikból tudnak majd némi hitellel ingatlanhoz jutni – mondja Balla Ákos ingatlanszakértő. – Teljesen normális és érthető cél, hogy egy felelős kormányzat itthon akarja tartani a magyarokat, és ha valaki itt vesz fel hitelt, itt vásárol lakást, az minden bizonnyal itt fog dolgozni, és itt fog élni. Amennyiben sikerül megoldani, hogy az itthon maradottak többet keressenek, egészséges gazdasági folyamatok indulhatnak el az ingatlanpiacon is, az emberek bátrabban és nagyobb arányban vásárolnak majd lakásokat. Ezt tartanám valódi fejlődésnek” – vélte az ingatlanpiaci szakértő.
Véleménye szerint ezért nagyon fontos lenne, hogy erős, stabil, kiszámítható gazdasági növekedéssel mielőbb lendületet adjon a kormányzat a munkavállalóknak, ami kiszámítható folyamatokat, rendszeres vásárlásokat generálna a piacon. „Akkor végre nem arról kellene beszélgetnünk, hogy jó vagy rossz év volt-e az előző, hanem azt elemezhetnénk, hogy tíz év alatt egy átlagmagyar össze tudja-e spórolni egy lakás árát.” Nem éveket, hanem végre életciklusokat, periódusokat boncolgathatnánk, hiszen az a cél, hogy a fiatalok munkahelyi karriert futhassanak be, és komoly eladósodottság nélkül vásárolhassanak lakást, alapíthassanak családot.
