A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Kutatás-fejlesztés nevet viselő, szerdán publikált tanulmánya szerint 2016 és 2018 között a 10 fő feletti vállalkozások 29 százaléka végzett innovációs tevékenységet Magyarországon, 12 százalékuk K+F-alapú, 17 százalékuk nem K+F-alapú tevékenységet. Mind a kkv-k, mind a nagyvállalkozások körében nőtt a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) célú együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya.
27-ből a 22. helyen
Magyarország a 2019-es európai innovációs rangsorban a 27 tagország közül a 22. helyet foglalta el, és továbbra is a mérsékelt innovátor országok között szerepelt. (Ez azt jelenti, hogy az országok az unió egy adott évi innovációs átlagos teljesítményének 50–95 százalékát érik.)
A tavalyi innovációs index alapján öt ország került be a vezető innovátorok közé: a skandináv tagállamok, Hollandia és Luxemburg. A visegrádi országok mindegyike mérsékelt innovátornak tekinthető, közülük a 16. helyen szereplő Csehország pozíciója a legelőkelőbb, Szlovákia Magyarország előtt közvetlenül, a 21. helyen, Lengyelország pedig Magyarország mögött, a 24. helyen állt.
Élen a lengyelek
Az egyes tagországok fejlődési ütemében jelentős különbségek vannak – jegyzi meg a KSH elemzése. Magyarország 7,5 százalékponttal növelte innovációs teljesítményét, ami megközelítette az unió fejlődési ütemét, ezzel az unió 2012-es átlagteljesítményének 72 százalékán álltunk 2019-ben.
A V4-ek közül Szlovákiában volt a legkisebb (2,1 százalékpontos) növekedés 2012–2019 között, így állt 2019-ben Szlovákia és Magyarország azonos szinten az unió 2012-es teljesítményéhez képest. Lengyelország növelte innovációs teljesítményét a leggyorsabban (13 százalékponttal).
A K+F-ráfordítások összege meghaladta a 700 milliárd forintot
Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (2016-ot visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett, és 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot. Ez több mint kétszerese a 2010. évinek. A K+F-ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalék volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. A kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásainak szerkezete az elmúlt tíz évben alapvetően a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el.
Honnan jön rá a pénz?
Az elemzés arra is kitér, hogy évről évre nő az államháztartási forrásból származó K+F-célú támogatások mértéke és annak felhasználása is. Ugyanakkor – a vállalkozási szerepvállalás előretörése miatt – a teljes K+F-ráfordítások állami költségvetésből finanszírozott hányada 39-ről 33 százalékra csökkent tíz év alatt.
A költségvetés kutatás-fejlesztést ösztönző törekvése döntő részt pályázati úton elnyerhető támogatások révén valósul meg. Ennek két kiemelkedő támogatási formája az operatív programokon és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) témapályázatain keresztül érhető el a K+F-tevékenységet végzők számára:
- Az operatív programok elsősorban a vállalkozásokat és főleg a kísérleti fejlesztést kívánják ösztönözni, amelyekből 2019-ben 79 milliárd forintot használtak fel, az összes költségvetési forrás egyharmadát. Ebből 55 milliárd forint a vállalkozási szektorban realizálódott. Ez az összeg a vállalkozási szektor költségvetési forrásból felhasznált ráfordításainak 63 százalékát tette ki.
- A NKFIA mindhárom szektor tudományos tevékenységét támogatja. Ezen belül rendkívül fontos – szinte kizárólagos – az alapkutatások ösztönzése, ami az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatokon keresztül valósul meg. 2019-ben az NKFIA-ból elnyert pályázatokból 54 milliárd forintot használtak fel a kutatóhelyek. Ennek 51 százalékát a vállalkozási, 30 százalékát a felsőoktatási, 18 százalékát a költségvetési szektorban költötték el.
A nonprofit szervezetektől származó pénzeszközök egyébként is alacsony aránya kissé, 0,4 százalékponttal csökkent.
A külföldről közvetlenül érkezett K+F-ráfordítások aránya 1 százalékponttal növekedett az elmúlt 9 évben.
