A másik oldalon azonban komolyan nőnek a kivitelezői költségek, elsősorban a munkaerő költsége, ami 30-50 százalékos bérköltség-növekedést jelentett az elmúlt években. Az alapanyagköltség is meredeken ível felfelé, részben mivel az állami beruházásokat megszerző cégek jó előre nagy mennyiségeket kötöttek le.

Kép: Pixabay

A tervezést nehezíti, hogy a kormány még nem foglalt állást a kedvezményes áfakulcs ügyében, és ez ösztönzi a kivitelezőket, hogy 2019 végéig még az 5 százalékos kulccsal tudják eladni és átadni lakásokat.

2020-tól az építőipar akár 30-40 százalékos visszaesése sem kizárt, mivel a lakásépítés áfája – a kedvezmény meghosszabbításának hiányában – visszaemelkedik 27 százalékra, amit a kivitelezők továbbhárítanak a vevőkre.

Erre minden bizonnyal a piac a kereslet csökkenésével fognak válaszolni, ezáltal a megfelelő mennyiségű potenciális vásárló hiányában a fejlesztők vagy elhalasztják a tervezett projektjeiket, vagy csökkentik a megkezdettek méretét.

Ugyanakkor folytatódik a társasházak korszerűsítési programja, ami a 2018. április végétől elérhető 28 milliárd forintos uniós

forrás és az OTP társasházfelújítási pályázatával karöltve a szigetelőanyagok, a nyílászárók és a gépészeti berendezések forgalmát fogja növelni. A kormány nemrégen bejelentette, hogy építőipart támogató programot készít, amelynek célja az építőipari cégek hatékonyságának növelése

A 2017-es év során közel 350 milliárd forintos forgalmat ért el az ágazat, aminek túlnyomó részét a szerkezeti és építési anyagok adták, de a legnagyobb növekedést a vasáru- és szigetelőanyagok generálták. A tetőcserép-forgalom értékét tekintve, az európai top 3-ba küzdöttük fel magunkat, és ez a forgalom a következő év során tovább növekedhet.

Ma már az új építésű házak esetében a 15 cm-es szigetelés követelménynek mondható, ezzel azonban a használt ingatlanoknak csupán 20 százaléka rendelkezik, így azok ára is 15–20 százalékkal meghaladja szigeteletlen társaikét, ami országos és területi szinten is eltérést mutat.

A hazánkban található 2,85 millió ház 80 százaléka korszerűtlen, a kiadott 68,5 ezer tanúsítvány közül mindössze 0,7 százalék kapott AA besorolást, így tág tere van az energetikai korszerűsítésnek.

A nagy energetikai cégek által kezdeményezett és az unió által is támogatott kedvezményes banki hitelek továbbpörgethetik a szigetelőanyagok keresletét. A tavalyi 44 százalékos bővülés 14 389 új lakást jelentett, idén a korábban megkezdett beruházásoknak köszönhetően akár 15–20 ezer új lakással is számolhatunk. A források bővülése ellenére, mint a CSOK, támogatott hitelek, lakástakarék, a vevőjelöltek 30–50 százaléka újszerű vagy felújított lakásokat vásárol majd az új építésűekkel szemben.

A Minősített Felhasználóbarát Lakáshitelek folyósítását csaknem minden bank megkezdte, és nőtt a lakástakarék-pénztárakban felhalmozott megtakarítások száma is, ami erőteljesebben áramlik majd a lakáspiacra, mint 2017-ben.

A kereslet Budapesten és a nagyvárosokban összpontosul, azonban az új építésű ingatlanok elviselhetetlenül drága ára miatt a vevők a 100-110 m2-es családi vagy tömbházakra fókuszálhatnak, és növelhetik az agglomeráció keresettségét. A kivitelezési költségek a tavalyi 20–25 százalék után további 10–15 százalékkal növekedhetnek a minőségi kapacitás- és szakemberhiány miatt, ami a vidéki és kisebb projektek esetében kevésbé okoz majd fennakadást.