TÉVHIT: Nem számít, hogy mi van a papíron, majd elmondjuk, mennyit is kerestünk valójában

Sok vállalkozónak nem jut eszébe az év végi beszámolója elkészítésekor, hogy az abban megjelenő számok alapvetően meghatározzák majd cége hitelképességét. Hiába bizonygatjuk majd később a bankban, hogy cégünk valójában magasabb profitot is képes kitermelni annál, mint amit a papírok mutatnak, a banknál a ténylegesen kimutatott számok – árbevétel, eredmény – a mérvadóak.

Hiba azt feltételezni, hogy a bank figyelembe vesz majd a hivatalos számokon kívüli „egyéb” bevételeket is, hiszen házon belül nekik is alá kell tudniuk támasztani, hogy mi alapján hagyták jóvá számunkra az adott hitelösszeget.

TÉVHIT: A tulajdonos alkalmazotti múltja is beleszámít a cég működési történetébe

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy működési múltunkba beletartozzon a cégünk megalapítása előtti alkalmazotti időszak is. Hiszen, amikor alkalmazotti státuszban dolgoztunk, akkor is professzionális munkát végeztünk éveken keresztül, a változás „csupán” annyit tesz, hogy ezt végre saját céges kereteink közt folytatjuk tovább.

Sajnos a valóság nem ez. Hitelfelvételkor kizárólag a saját alapítású cég működési múltja mérvadó, azaz rendelkeznünk kell legalább egy lezárt üzleti évvel ahhoz, hogy a bankok hajlandók legyenek hitelt nyújtani számunkra. Természetesen az alkalmazotti státuszban szerzett szakmai tapasztalatunk pozitív a bankok szemében, azonban nem elegendő feltétel a hitelezhetőséghez.

Teljesen más eset az, amikor meglévő vállalkozásunkkal váltunk cégformát, például egyéni vállalkozásunkat kft.-vé alakítjuk át. Ekkor a működési múltunk már nem vész el a bankok szemében sem.

100-ból 99 vállalkozó azt hiszi, hogy tervezett beruházásánál az elnyert támogatás összege hitelfelvételnél beleszámít az önerőbe. Rossz hír, hogy sajnos ez nem így működik.

A bankok szemében önerőnek az számít, amit a vállalkozó ténylegesen, saját zsebből a beruházásba tesz, amit saját maga „kockára kockáztat”. A minimálisan szükséges önerő meghatározásánál tehát a beruházás teljes összegét alapul véve annak a 20-30 százalékát szükséges önerőként biztosítani a hitelhez.

Tegyük fel például, hogy 100 millió forintos beruházásról van szó, ami magába foglalja cégünk új telephelyének megvásárlását, egy csarnok építését, illetve egy kisebb futószalag létesítését. Pályázatíró segítségével sikerült 60 millió forintot bevonnunk a beruházásba, azonban még 40 millió forint hiányzik. Mondhatnánk azt, hogy a 20 százaléknyi önerőt a pályázat már biztosította, így a teljes különbözetet, azaz a 40 millió forintot szeretnénk hitelként megkapni. Ha viszont a pályázat 60 millió forintját nem vesszük figyelembe, a 20 millió forintos önerőt nekünk kel biztosítanunk, és csak 20 millió forintot tudunk a banktól hitelként igényelni beruházásunkhoz.

A Bankmonitor vállalati kalkulátorának segítségével könnyen megnézheti Ön is, hogy cége alkalmas-e hitelfelvételre.