A bérfizetés a munkáltató egyik főkötelezettsége a munkaviszonyban, így annak elmulasztása a munkavállaló részéről azonnali hatályú, azaz rendkívüli felmondást is megalapozhat. Ehhez azonban önmagában a késedelmes fizetés kevés. A törvény szerint ugyanis a rendkívüli felmondásnak akkor van helye, ha a munkáltató a bérfizetési kötelezettségét jelentős mértékben, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal szegi meg. Így például nincs helye azonnali hatályú felmondásnak, ha a bérfizetés késedelmének az az oka, hogy a munkavállaló nem vagy rosszul adta meg a bankszámlaszámát, vagy a bérszámfejtéshez szükséges adatok megadásával késlekedett.

Kép: PP

A bérfizetés határidejének betartását a munkaügyi hatóság is ellenőrzi, ugyanakkor, a hatóság számára a cél nem a bírságolás, hanem hogy a munkavállalók megkapják a jogos járandóságukat. Ezért először szűk határidő kitűzésével felszólítják a munkáltatót az elmaradt bér kifizetésére, és ha a munkáltató ennek eleget tesz, bírság kiszabására nem kerül sor – hívta fel a figyelmet együttműködő partnerünk, az Adó online cikke.

Meddig kell fizetni?

Az általános szabály szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. Ez alól azonban számos kivétel van. Így a törvényi határidőtől megállapodásban el lehet térni, azzal, hogy kollektív szerződés akár hosszabb, munkaszerződés viszont csak rövidebb határidőt állapíthat meg. Speciális szabály, hogy ha a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló eredménye, amely a bérezés alapja, csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – azonban ekkor is fizetni kell.

Szintén kivétel a havi elszámolás alól a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőre járó díjazás, hiszen azt csak a – jellemzően egy hónapnál hosszabb – munkaidőkeret végén lehet elszámolni, és a következő havi bérrel kifizetni. Egy további példát említve, a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén is más az elszámolási határidő: ilyenkor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkavállaló részére a munkabérét és egyéb járandóságait. Felmondás esetén ez az öt munkanapos határidő az utolsó munkában töltött naptól számítandó.

Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve kamat jár. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a munkáltató késedelmét kimenti.