Félmillió alatt ragadt az aktív hazai cégek száma

Úgy tűnik hosszabb távon is a félmilliós határ alatt marad a Magyarországon működő cégek száma, ami 2019 első félévében is tovább csökkent. Az idei első negyedévben csupán három iparágban bővült a vállalkozások száma tavalyhoz képest, a legnagyobb vesztes a nagykereskedelem volt – derült ki a Bisnode cégcsoport legfrissebb adataiból. A cégek kétötöde a fővárosban működött, ahol negyvenötször több vállalkozás volt, mint a sereghajtó Nógrád megyében. Tolnában eközben majdnem két és félszeresére ugrott a felszámolt cégek száma.

Másfél százalékkal csökkent a működő cégek száma Magyarországon 2019 első negyedévének végén az előző év hasonló időszakához képest - olvasható ki a Bisnode cégcsoport 2019 áprilisi adataiból. A működő cégek száma 495 485 volt, ami 7 820-szal alacsonyabb, mint egy éve. Az érték még 2018 végére esett félmillió alá, és a csökkenő trend kitart, úgy tűnik tartósan is itt marad az aktív hazai vállalkozások száma.

Érdemes hosszabb távon is megnézni a cégek számának alakulását, amiből kiderül, hogy öt éve szinte folyamatos a csökkenés. Az ábrát nézve önkéntelenül is felmerül a kérdés: vajon hol áll meg az esés?

A cégalapítási kedv eközben nőtt: közel tíz százalékkal több új céget hoztak létre március végéig, mint egy éve (összesen 7 815-öt), de hiába, ha sokkal több cég szűnt meg, számolták fel, jelentett csődöt, került végelszámolás vagy kényszertörlés alá. Még az sem javított a statisztikán, hogy 2018 első három hónapjához képest idén jelentősen kevesebb a csőd (-37,5%), a kényszertörlés (-27,3%) és a felszámolás (-9,3%). A megszűnő cégek száma ugyanis közel 20 százalékkal, a végelszámolások száma pedig 4,3 százalékkal emelkedett. A legtöbb cég (11 070) megszűnt, felszámolással 1 563-nak, végelszámolással 2 950-nek lett vége, kényszertörlés pedig 4 966 esetben indult. Csődöt mindössze öten jelentettek ebben az időszakban.

Az iparágakat tekintve csupán három olyan akadt,

az ipari gép, berendezés, eszköz javítása (1,2%);
az építőipar (2,69%), illetve
a kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék - 4,62%)

ahol bővült a cégek száma tavalyhoz képest, de a növekedés láthatóan egyiknél sem érte el az 5 százalékot sem. Ha pusztán a számokat, és nem az arányokat nézzük, akkor az építőipar volt a nyertes, ahol tavalyhoz képest 1 271-gyel több cég működött az idei első három hónapban (ez 2,69 százalékos növekedés tavalyhoz képest), a legnagyobb vesztes pedig a nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár), ami 1 703 céget vesztett (ez 4,3 százalékkal kevesebb a tavalyinál). A cégek számának legnagyobb arányú csökkenését a háztartási munkaadói terület mutatta, bár itt - a Bisnode rendelkezésére álló adatok szerint - csupán 10 cég működött 2018 első negyedévében, vagyis az egyetlen cégmegszűnés is 10 százalékos esést jelentett. A következő a sorban a textilipar volt, ahol 114-gyel - 4,7 százalékkal - kevesebb cég működött, mint egy évvel korábban.

A legtöbb cég változatlanul a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység iparágban működött - 82 251 darab -, a legkevesebb pedig a háztartási munka területén (háztartási munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztására): mindössze 9.

A legtöbb cégmegszűnést (1 347) és a legtöbb végelszámolást is (707) a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén regisztrálta a Bisnode Magyarország, a legtöbb felszámolás (229) az építőiparban indult, a legtöbb kényszertörlést pedig a nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) iparágban januártól április elejéig.

A megyéket tekintve csupán kettő volt, ahol több cég működött, mint tavaly: Fejér és Veszprém megye. Igaz, mindketten meglehetősen elenyésző mértékű növekedést mutattak: Fejérben 0,45 százalékos bővülést jelentett az, hogy 71 céggel volt több, Veszprémben 0,18 százalékos emelkedésre volt jó a tavalyi első negyedévhez képest 22-vel több vállalkozás. Az összes többi megyében minimálisan, de csökkent a vállalkozások száma, átlagosan 1,1%-kal.

Nem árt résen lenni: sűrűn költöznek a cégek

Havonta 2500 székhelyváltozás, 10 ezer tulajdonosváltás, 1 ezer főtevékenység váltás, 700 cégnév változás és több tízezer egyéb cégadat változás alkot egy átlagos hónapot a cégvilágban. A cégbírósági cégadat változások természetes velejárói a cég életciklus változásainak. A változások összesített mennyisége mégis érdekes képet rajzol ki a hazai cégvilágról.

A legtöbb aktív céget, mint mindig, Budapesten regisztrálta a Bisnode: 195 482 vállalkozást, vagyis a fővárosban működött 2019 elején az összes hazai cég 39 százaléka. A megyék közül Pest vezet, 76 619 céggel, a második helyen Bács-Kiskun áll 14 890, a harmadikon Győr-Moson-Sopron 18 673 aktív vállalkozással. A sereghajtó Nógrád megye, 4 277 céggel.

Látható, hogy a főváros és Pest megye minden szempontból messze kilóg a többiek közül, ezért érdemes a vidéki megyéket külön is összevetni. Előtte azért említsük meg, hogy Budapesten 3 756, Pest megyében 1 136 új céget alapítottak, előbbiben 4 849-cel, utóbbiban 878-cal kevesebb cég működött az idei első negyedévben, mint tavaly.

A vidéki megyék közül így Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb a cégalapítási kedv: 273 új cég jött létre, a legpasszívabbak pedig Tolna megyei vállalkozók voltak, akik csak 83 új céget alapítottak az idei első negyedévben. Az új cégek száma ugyanakkor tavalyhoz képest kiugró, 45 százalékos emelkedést mutatott Nógrád megyében (a 2018-as 62 helyett idén 90-et alapítottak), és 10 százalékos esést Borsod-Abaúj-Zemplénben.

Cégbirodalmak országa vagyunk

Egyre kisebb a magyar cégek száma, de még mindig rendkívül bonyolult hálózatokba fonódnak. Az új alapítású cégek 78 százaléka még mindig korábbi cégekhez köthető, de már feljövőben vannak az új szereplők is.

A vállalkozások számát tekintve a legnagyobb esést a vidéki megyék közül mind az abszolút számokat és a százalékokat is nézve Komárom-Esztergom produkálta: az 510-zel kevesebb cég 4,15 százalékos csökkenést jelentett 2018-hoz képest, mindemellett közel 55%-kal több vállalkozás szűnt meg ebben a megyében, mint az ezt megelőző negyedévben.

A megszűnt cégek számát tekintve Bács-Kiskun (450), a felszámolásokat és a kényszertörléseket nézve Szabolcs-Szatmár-Bereg (84, illetve 129), a végelszámolásoknál pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (113) vezetett idén év elején.

Ha azt vizsgáljuk, tavalyhoz képest hogy alakultak a cégmegszűnések a megyékben, a Bisnode adatai néhány kiugró érdekességgel is szolgálnak: a felszámolások száma például 240 százalékkal ugrott meg Tolna megyében, a végelszámolásoké pedig 63,3 százalékkal nőtt Jász-Nagykun-Szolnokban. A kényszertörlések száma Szabolcs-Szatmár és Vas megye kivételével mindenütt esett, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol 87,3 százalékkal kevesebb alkalommal indult ilyen eljárás, mint egy éve.

Véleményvezér