Ami ugyanis első látásra kedvezőnek tűnik, arról később kiderülhet, hogy még sem volt olyan „jó üzlet”. Milyen buktatói, kockázatai vannak a nem legális fekete vagy szürke bérkifizetéseknek? Ki járhat rosszul? Ki büntethető? Az Érthető jog blogjából kiderül.

Mit takar a fekete bérkifizetés?

Fekete bérkifizetés esetén a munkavállaló úgy kap bért, hogy azt a munkáltató nem jelenti be. Ez azt is jelenti egyben, hogy a foglalkoztatás sincs bejelentve, a kifizetett bér után a munkáltató nem fizet adót és járulékot.

Kép: Pixabay

A fekete bérfizetés egyik jellemző ismertető jele, hogy az készpénzben érkezik. A dolgozó zsebbe, borítékba, kézbe kapja meg a bankszámla helyett. Önmagában a készpénzes kifizetés még nem jelenti biztosan, hogy a foglalkoztatás feketén, illegálisan történik. Ne ítélj hát elsőre és egyetlen dolog alapján.

Mikor lesz a feketéből szürke?

Szürke bérkifizetés esetén kicsit más a helyzet, mint a fekete béreknél. Első látásra úgy nézhet ki, mintha teljesen rendben volna. Ekkor a fizetés egy része hivatalosan, bejelentett munkaviszony alapján kerül kifizetésre. De csak egy része! A többi ugyanúgy vándorolhat a zsebbe, borítékba, mint a fekete béreknél.

Ez azonban már „furfangosabb” történet, mert akár az is előfordulhat, hogy a szürke rész is

Itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ne csak a kifizetés alapján döntsd el, hogy miről is van szó. Fontos, hogy a foglalkoztatás minden elemét meg kell vizsgálni.

Mikor érdemes gyanítani, hogy valami talán nincs rendben?

• Ha nincs írásban megkötött munkaszerződés.
• Ha van szerződés, de az nem a tényleges helyzetről szól.
• Ha a szerződés nem a tényleges munkáltatóval jön létre, hanem egy olyan céggel, akiről még csak nem is hallottunk előtte a felvételi folyamat során.
• Ha valami furcsának tűnik. Például a munkáltató külföldi cég, de mi soha nem jártunk ott, soha nem jelentkeztünk annál a cégnél, soha nem beszéltünk onnan senkivel.
• Ha egyszerűen nem érthető, hogy tulajdonképpen miről is szól a szerződés, ki is a munkáltató, hogyan és kitől kapja a dolgozó a fizetését.
• Ha soha, semmilyen elszámolást nem kapunk, nem látunk, amiből látható lenne, hogy mennyi a bér, a levont járulékok stb.
• Ha a munkaviszonnyal kapcsolatosan soha, semmi nem történik írásban, nincs nyoma a szabadságoknak, a ledolgozott napoknak stb.

Az illegális foglalkoztatás esetén sokan azt gondolják, hogy csak a munkáltatók járhatnak pórul. Tény, hogy munkáltatóként nekik kell betartani a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat, bejelenteni a munkaviszonyt, befizetni a járulékokat. Ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a munkavállaló nem lesz felelős semmiért.

Veszélyek a munkáltatóra nézve:

• Büntetésként a sokszorosát kell majd kifizetni az adóhivatal felé.
• Veszélyt jelenthet egy munkaügyi per is, ahol a dolgozó támaszt valamilyen kifizetési igényt. Egy per elindulhat akár egy munkahelyi baleset miatt, de a felek közötti jogviszony megszűnése is kiváltó ok lehet. Fekete foglalkoztatás esetén bizony nehéz lesz majd a védekezés, bizonyítás, hogy mi került korábban kifizetésre.
• Munkaügyi ellenőrzés során is komoly bírságot szabhatnak ki.
• Ha egy munkaügyi perben hozott bírósági ítélet is rögzíti a tényleges foglalkoztatást, akkor az adóhivatalnak, munkaügyi ellenőröknek már „gyerekjáték” lesz a bírság, büntetés kiszabása, hiszen bizonyított lesz a fekete foglalkoztatás.

• Az így eltöltött munkás napok után nem jár majd nyugdíj, nem számít bele a ledolgozott évekbe.
• A jövedelemigazolás sem tartalmazza majd az így keresett bért, ami például egy lakásvásárlás esetén komoly hátrány lesz a banki hitelbírálatnál.
• Ha nem került bejelentésre és bevallásra a kifizetett munkabér, akkor az orvosnál is kellemetlen meglepetés érheti az embert, amikor kiderül, hogy a TB fizetés elmaradása miatt nem jogosult az egészségügyi ellátásra.
• A feketén, szürkén megkapott „munkabér” után meg nem fizetett adó nem csak a munkáltató felelőssége. A megszerzett jövedelmet a munkavállalónak kell bevallania. Ennek elmaradása, a személyi jövedelem adó be nem fizetése miatt a munkavállaló is büntethető.

Egy megtörtént esetet osztok most meg (persze szigorúan nevek nélkül):

Egy cég munkaszerződést kötött munkavállalójával, ám a szerződésben nem a teljes munkabért

Úgy alakult azonban, hogy a munkavállalónak a cég felmondott.

Ekkor a munkavállaló „elégtételt akart venni” volt munkáltatóján és az adóhivatalnál feljelentette, hogy nem volt munkaszerződése, és részére a megígért bért nem fizették ki. A vizsgálat elindult, majd a munkavállalóra nézve meglepő eredménnyel le is zárult.

Nem csupán a cégre szabtak ki bírságot. A „bosszút forraló” munkavállaló sem úszta meg adóbírság nélkül. Ennek az volt az oka, hogy az így keletkező jövedelmét nem vallotta be.

Ha most egy népmeséről lenne szó, az minden bizonnyal úgy végződne, hogy „aki másnak vermet ás….”. A mi esetünkben azonban a megfelelő befejezés úgy hangzik, hogy „maga IS beleesik”.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd