Döntött a bíróság: szerzetes is lehet ügyvéd

2019. május 08. szerda - 10:04 / piacesprofit.hu
  •    

Az uniós joggal ellentétes az a görög jogszabály, amely a szerzetesi minőség és az ügyvédi hivatás összeegyeztethetetlensége miatt a valamely másik tagállamban ügyvédi minőséggel rendelkező szerzetesnek megtiltja, hogy az ügyvédi kamaránál bejegyeztesse magát – mondta ki az Európai Bíróság.

2015. június 12-én Monachos Eirinaios (a továbbiakban: Eirinaios szerzetes), aki a Karditsában (Görögország) található Petra kolostorban szerzetes, a Dikigorikos Syllogos Athinontól (athéni ügyvédi kamara, Görögország, a továbbiakban: DSA) azt kérte, hogy egy másik tagállamban, azaz Cipruson szerzett szakmai címével az athéni ügyvédi kamara különleges névjegyzékébe ügyvédként bejegyezzék.

Lehet, hogy az Airbnb mégsem szállásadó

A DSA – az ügyvédi hivatás gyakorlása és a szerzetesi minőség közötti összeegyeztethetetlenségre vonatkozó nemzeti rendelkezések alapján – elutasította ezt a kérelmet, mivel álláspontja szerint ezek a rendelkezések azokra az ügyvédekre is vonatkoznak, akik a saját tagállamuk szakmai címét használva kívánnak ügyvédként működni Görögországban. Eirinaios szerzetes ezt a határozatot a Symvoulio tis Epikrateias (államtanács, Görögország) előtt megtámadta.

A Symvoulio tis Epikrateias ebben az összefüggésben tette fel a Bíróságnak azt a kérdést, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal annak megtiltása, hogy a görög egyház szerzetesét a szakmai címe megszerzésének helyétől eltérő másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának névjegyzékébe ügyvédként bejegyezzék abból a célból, hogy ott a hivatását saját országa szakmai címével gyakorolja.

eu zászló

Kép: EU

Ítéletében a Bíróság a 98/5/EK irányelvet értelmezte, amely célja az ügyvédi hivatás folyamatos gyakorlásának lehetővé tétele önálló ügyvédként vagy alkalmazotti minőségben, az ügyvédi minősítés megszerzése országától eltérő tagállamban. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az irányelv a származási tagállamban szerzett címmel szakmai tevékenységet folytatni kívánó migráns ügyvédek szakmai címeinek kölcsönös elismerésére vonatkozó mechanizmust hoz létre, teljes körűen harmonizálva az irányelv által biztosított letelepedési jog igénybevétele előzetes feltételeit.

Nagyon jó oka van annak, hogy egy matracon pattog az Európai Bíróság
A fogyasztókat az online vásárlás esetében megillető elállási jog azon matracra is vonatkozik, amelynek védőfóliáját a szállítás után eltávolították – ezt az ítéletet hozta szerdán az Európai Bíróság. Ez, az első pillantásra triviális ügy komoly következményekkel jár majd a webshopokra nézve.

A Bíróság ily módon már kimondta, hogy a saját tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történt bejegyzést bizonyító igazolásnak a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történő bemutatása az egyetlen olyan feltétel, amelyhez a fogadó tagállam az érdekelt bejegyzését kötheti, és amely lehetővé teszi, hogy ő ez utóbbi tagállamban a saját tagállamának szakmai címét viselve gyakorolja tevékenységét. A nemzeti jogalkotó a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történő bejegyzéshez megkövetelt előzetes feltételeket nem egészítheti ki további feltételekkel. Meg kell ugyanis különböztetni egyrészt a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történő bejegyzést, amely csak a saját tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál való bejegyzést bizonyító igazolás bemutatásának van alárendelve, másrészt magának az ügyvédi hivatásnak a fogadó tagállamban történő gyakorlását, amelynek során ez az ügyvéd az ugyanezen tagállamban alkalmazandó szakmai és etikai szabályoknak van alávetve.

A Bíróság megállapította, hogy a bejegyzéshez megkövetelt előzetes feltételekre vonatkozó szabályokkal ellentétben, a szakmai és etikai szabályok ez idáig nem képezték harmonizáció tárgyát, és így jelentős mértékben eltérhetnek a saját tagállam és a fogadó tagállam esetében. A Bíróság ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy a nemzeti jogalkotó előírhat ilyen garanciákat, amennyiben az ennek érdekében rögzített szabályok nem haladják meg a megvalósítani kívánt célok eléréséhez szükséges mértéket.

A Bíróság mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a fogadó tagállamban alkalmazandó szakmai és etikai szabályoknak – az uniós jognak való megfelelés érdekében – különösen az arányosság elvét kell tiszteletben tartaniuk, ami azt jelenti, hogy azok nem léphetik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. A Symvoulio tis Epikrateias feladata, hogy az alapügyben szóban forgó összeegyeztethetetlenségi szabály tekintetében a szükséges vizsgálatokat elvégezze.

A Bíróság megállapította tehát, hogy az irányelvvel ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely az ügyvédi minőséggel rendelkező, a saját tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságánál ügyvédként bejegyzett szerzetesnek megtiltja, hogy a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál – az ügyvédi hivatásának a fogadó tagállamban a saját tagállama szakmai címével történő gyakorolása céljából – bejegyeztesse magát.

Visszakérhető a behajthatatlan követelések áfája?
Nagy port kavart szakmai berkekben az Európai Bíróság két, áfatémában hozott, behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos döntése. Az egyik ítéletben megfogalmazott bírósági álláspont megalapozott reményt adhat a nagy összegű behajthatatlan követeléssel rendelkező magyar vállalkozások számára is az áfakötelezettség megítélése kapcsán.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek