Vargha László

Hozott változást a cafeteriában az őszi adócsomag-tervezet?

– Alapvetően nem, amennyiben a javaslatot ebben a formában fogadja el az Országgyűlés. Vagyis 2019. január 1-től – ahogyan az a nyári adócsomagból kiderült – lényegében két juttatással számolhatnak a munkáltatók, a SZÉP Kártyával és az önkéntes egészségpénztárakba célzott szolgáltatásra fizetett támogatással. Többek között az utóbbira vonatkozóan tartalmaz pontosítást a most benyújtott adócsomag. A célzott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a pénztáraknak és az adószakértőknek is sok tisztázandó kérdésük merült fel; ezek közül pontosítja a tervezet az önsegélyező szolgáltatások támogatását: az ilyen célra fizetett munkáltatói juttatás után a munkavállalónak adót – szja-t és szocho-t – kell fizetnie, amikor a szolgáltatást igénybe veszi.

Mostanáig sok cég HR-politikájában volt hangsúlyos a munkavállalók egészségmegőrzése, prevenciós célú szűrések biztosítása. Ezek a cégek általában egészségpénztári tagdíj-kiegészítést adtak a munkavállalóiknak. Jövőre ezt helyettesíti a célzott szolgáltatás?

– Igen. A vállalatoktól nagyon sok kérdés érkezik hozzánk, a többségük tanácstalan. Pedig a célzott szolgáltatások révén a munkáltató változatlan adóteher mellett tudja támogatni dolgozói egészségcélú költéseit jövőre is. Belátom, első hallásra bonyolultnak tűnik az új konstrukció, de nem az. Sőt! A korábbinál sokkal inkább egyénre – munkavállalóra – szabott segítséget tesz lehetővé, ráadásul az új modellben fokozottan tudja a vezetőség ösztönözni az öngondoskodást is, mivel célzott szolgáltatást csak a pénztártag munkavállaló fog tudni igénybe venni. Az első lépés tehát, hogy annak a dolgozónak, aki még nem pénztártag, be kell lépnie és havonta legalább a kötelező minimális tagdíjat befizetnie az önkéntes pénztárba, hogy a foglalkoztató hozzá tudjon járulni az egészségcélú költéseihez.

A tagdíjból a kasszák levonják a működési költséget, ami általában 4–6 százalék között mozog, a maradékot pedig jóváírják a tag egyéni számláján. A befizetéshez az állam is hozzátesz plusz 20 százalékot szja-visszatérítésként, a tagok pedig a teljes összeget egészség- és önsegélyező szolgáltatásokra költhetik az egészségkártyájukkal, akár 25–30%-os szolgáltatói kedvezménnyel. A kasszák a pénztártagok vagyonát magyar állampapírokba fektetik, a hozamot pedig jóváírják az egyéneknek. Az MNB alelnöke nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy a pénztárak számára is létrehoznak egy a BEVA alaphoz hasonló biztosítéki rendszert. A szektor számára bíztató az is, hogy a jegybank hangsúlyos szerepet szán az egészségpénztáraknak az egészségügyi ellátás finanszírozásában, ahogyan ez a már említett konferencián is elhangzott és az MNB által a kormányzatnak benyújtott, az ország versenyképességének javítását célzó 180 pontban is szerepel.

Említette, hogy első pillanatban bonyolultnak hat a célzott szolgáltatás. Miben különbözik ez a támogatási forma az eddig kínált munkáltatói tagdíj-kiegészítéstől?

– Szeretnék eloszlatni egy félreértést: a munkáltató jövőre is adhat tagdíj-kiegészítést, csak változott a juttatás adóterhe: bérként fog adózni. Az október 19-én megjelent módosítást követően kiderült az is, hogy a támogatás után a munkavállalónak is kell adót fizetnie, de jogosulttá válik adókedvezményre is. Ettől függetlenül az a vállalat, amelynek lényeges, hogy a munkavállalója a gyors és hatékony magánegészségügyben gyógyuljon, vagy rendszeresen eljárjon szűrővizsgálatokra, élhet a tagdíj-kiegészítés lehetőségével. Ennél azonban kedvezőbben, 40,71 százalékkal adózik a célzott szolgáltatásra befizetett összeg, amellyel ugyanezek a célok éppúgy támogathatók, mint eddig. A különbség mindössze annyi – és emiatt tűnik úgy, hogy sok vele az adminisztráció –, hogy az így fizetett összeg nem kerül a tag egyéni számlájára, és nem költhető korlátlanul bármilyen szolgáltatásra, ami a pénztár portfoliójában szerepel. Első lépésben a munkáltató és a pénztár kötnek egymással szerződést, amelyben meghatározzák a szolgáltatási csomagok árát és tartalmát, a munkáltató pedig házon belül megalkotja a dolgozói csoportokat, akiknek felajánlja ezeket.

Egy munkáltató akárhány szerződést köthet a pénztárral, és egy zsákban több szolgáltatás is szerepelhet. Összeválogathatunk például évi egy szűrést és tetszőleges gyógyszerköltést évi összesen 100 ezer forintos értékben, vagy magánegészségügyi vizsgálatot és optikát évi 200 ezer forintig, de sorolhatnám még a végtelenségig a kombinációs lehetőségeket. Azt szoktuk javasolni a partnereinknek, hogy mielőtt velünk szerződnek, mérjék fel a dolgozói igényeket. Ennek alapján kiderül, hogy milyen típusú és értékű csomagok növelik a dolgozók elégedettségét a leginkább. Ezek a csomagok ezután beemelhetők a választható juttatási palettába. Az is fontos, hogy a dolgozók tisztában legyenek azzal, hogy az eddigiekkel ellentétben, ahogy már említettem, ez a típusú munkáltatói támogatás nem fedezi a pénztártag kötelező tagdíját, azaz mindenképp érdemes azt saját befizetéssel kiegészíteni.

Hogyan tudja felhasználni a pénztártag azt a pénzt, amit a munkáltató neki szán, de nem kerül az egyéni számlájára?

– Erre a pénztárak eltérő válaszokat adnak. Van, ahol az igénybe vett szolgáltatást ki kell fizetni zsebből, majd a pénztár utólag visszafizeti az árát a hozzá benyújtott számla alapján. A Patika-csoport pénztárainál – az Új Pillér és a Patika Egészségpénztárban – azonban évek óta rendelkezésre áll a többzsebes kártyatechnológia, így a kassza tagjai jövőre is éppúgy költhetik a munkáltatói juttatást az egészségpénztári kártyájukkal, mint idén. A fizetésnél nem lesz fennakadás: a POS terminál és a kártya automatikusan kommunikálnak, hogy a megfelelő zseb legyen megterhelve. A pénztártagunk a kassza online ügyfélrendszerében bármikor ellenőrizheti mindkét egyenlegét.

Milyen további változások olvashatók ki az adócsomagból?

Módosul az Szja törvény 28. paragrafusa is. Eszerint az eddig a munkáltató számára adómentesen adható támogatói adomány is bérként fog adózni jövőre, éppen úgy, mint a munkáltatói tagdíj-kiegészítés. Bár a kétezres évek elején még jelentős tételt jelentettek a pénztárak bevételében a munkáltatói adományok, 2008 óta a súlyuk marginálissá vált: 2016-ban és 2017-ben az összes befizetésnek alig egy százaléka származott ebből a forrásból szektorszinten.

Mit hozhat 2019 az önkéntes egészségpénztáraknak?

– Új korszakba léphetnek a kasszák. Gondoljunk csak arra, hogy eddig az 1000 főt foglalkoztató cég akár 30 juttatási lehetőséget is felkínált a munkavállalóinak, amiből mondjuk százan választották a pénztári hozzájárulást. Jövőre más lesz a helyzet: a kínálatban szerepelhet a célzott szolgáltatás, vagy a SZÉP Kártya egyenlegei. Nehéz felmérnünk, mi lesz a felszabadult pénzmennyiség sorsa, de azt gondolom, hogy a nagy munkáltatók zöme az egészséges munkaerőre voksol. A 2018-ban 500–600 milliárd forintos béren felüli juttatási szektor bizonyos hányadát a cégek béremelésre fordítják kötelező jelleggel, vagy átstrukturálás okán. De valószínűleg azok a felelős munkáltatók, amelyeknek eddig fontos volt, hogy hozzájáruljanak a munkavállalóik egészségmegőrzéséhez, ezt ezután is meg fogják tenni célzott szolgáltatáson keresztül.

A célzott szolgáltatás azoknak a munkáltatóknak is jó megoldás lehet, amelyek eddig más módon biztosítottak évente rendszeresen foglalkozás egészségügyi szolgáltatást, prevenciós szűrővizsgálatot vagy menedzserszűrést. A lakosság egészségi mutatóit, a táppénzben töltött napok újbóli növekedését és az állami egészségügyi ellátásban jelentkező problémákat látva a munkáltatói márkaépítésnek és a tehetséges munkaerő vonzásának egyre fontosabb eszköze lesz az egészségcélú támogatás. Másik oldalon azt gondolom, hogy 2019-ben folytatódni fog, és még nagyobb lendületet vesz az egyéni pénztártagok számának bővülése és a befizetéseik növekedése. Egyre többen, egyre tudatosabban használják ki az szja-visszatérítést, és veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat az egészségpénztári kártyájukkal.