Az élénkülés még nem kilábalás: szükség van a bértámogatásra a cégeknek?

Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként. Ezt alátámasztja az is, hogy már nem egyszer elhangzott a kormányzat részéről: a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.

(Fotó: Pixabay)

Magyarország a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést a beruházások növelésével és az adók csökkentésével kívánja elérni – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még szeptember végén a Reutersnek adott interjúban. 

“Beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás” – fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan próbálná fellendíteni a magyar gazdaságot.
Az augusztus végével megszűnt munkahely-támogatási programokkal kapcsolatban Orbán Viktor továbbá azt is mondta: ha van arra indok, akkor a kormány meghosszabbítja a programot, de most mindenekelőtt a beruházásokra összpontosít. Több cikkben foglalkoztunk már, hogy a programokra hány vállalkozás jelentkezett (például itt és itt), de valójában úgy látszik, a kormányzat tényleg nem lát semmilyen indokot arra, hogy folytatódjanak ezek a támogatások. Ezt megerősíti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető a két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormányban úgy látják, most a beruházások támogatása a legfontosabb, ez biztosíthatja, hogy jövőre növekedjen a gazdaság és legyenek munkahelyek.

Megkerestük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), miként értékelik mindezt, illetve milyen támogatásokat tartanának elfogadhatónak.

 Az önkormányzatok is vegyék ki a részüket

"A bértámogatásnak komoly szerepe kell legyen ebben a válságban. Ugyanakkor a nagy önkormányzatoknak ki kell venniük a részüket a vállalkozások támogatásában, ahogyan azt a külföldi példák is mutatják. Mivel eddig a támogatások oroszlánrésze a kormánytól jött, a bértámogatások megoldását mi egy önkormányzatok-kormány együttműködésben látjuk. Az adott önkormányzat egy nominális, kvóta rendszerű bértámogatást ad a vállalkozásoknak, míg a kormányzat adókönnyítéssel járul hozzá a programhoz" – közölte megkeresésünkre a BKIK.
A kamara korábban már javaslatot tett például a főváros és a kormány számára a budapesti vállalkozások megsegítése érdekében: kiadáscsökkentést, fogyasztásélénkítést, átképzéseket és azok eszközszintű támogatását, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek felújításának támogatását, valamint a taxisok támogatását kérte. Emellett a tavaszihoz hasonló (Kurzarbeit) jellegű bértámogatás bevezetését is javasolta.

A BKIK októberben javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére is. A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Ilyen alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek, eszerint minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22 százalék arányban osztoznának a terheken.

Az MNB is folytatná
Nem csak az érdekvédelmi szervezetek, hanem maga a Magyar Nemzeti Bank is a munkahelyvédelmi bértámogatások folytatása és egyszerűsítése mellett érvelt szeptember végén megjelent 50 pontos javaslatcsomagjában. Ahogy fogalmaztak, a munkahelyvédelmi bértámogatásra allokált források jelentős része továbbra is rendelkezésre áll. A program meghosszabbítása során célszerű tovább egyszerűsíteni az adminisztrációt, hosszabb igénybevétel esetén emelkedő állami támogatást biztosítani és a gyermeket nevelők számára emelt összegű támogatást nyújtani.
Az élénkülés még korántsem jelent kilábalást
„Támogatjuk a kormányzat fejlesztési törekvéseit és magunk is úgy ítéljük meg, hogy a XXI. század digitális forradalmában csak akkor lehetünk nyertesek, ha lépést tartunk a technológiákkal. Ugyanakkor a gazdasági szereplők több mint 95 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek további működése nélkül nincs gazdaság. Azok a legjobb, legfejlődőképesebb cégek nem tudnak továbbfejlődni és nincs jövőjük, ha Magyarországon tömeges csődök indulnak el és munkavállalók százezrei vesztik el állásukat. Időt kell adni a kevésbé fejlett, vagy fejlődőképes cégeknek is a továbbélésre, a lépésváltásra” – véli Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Véleményvezér

Drámai fordulat az ukrajnai háborúban

Drámai fordulat az ukrajnai háborúban 

Az ukrajnai háború versenyfutás az idővel.
Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A lengyel valuta árfolyama fenn, a magyar lenn.
Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt

Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt 

Ez a harc lesz a végső?
A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo