Kalifornia állam, Amerikában elsőként olyan szabályozást vezetett be, amely kötelezővé tesz egy minimális női kvótát a cégeknél. Az augusztus 30-án megszavazott törvény alapján minden nyíltkörű részvénytársaság igazgatótanácsába kötelező legalább egy nőt felvenni az év végéig. 2021-re pedig már az igazgatótanácsi helyek legalább 40 százalékát nőkkel kellene betölteni.
Az Economist a törvényt felvető egyik kaliforniai szenátort, Hannah-Beth Jacksont idézi, aki azt mondta, ez „nemcsak helyes döntés, de a cégeknek üzleti szempontból is előnyös.” Sok vállat ugyanakkor vitatja ezt, és arra készülnek, hogy bíróságon támadják meg a szabályozást.
A kaliforniai törvénynek egy norvég jogszabály szolgált mintául: a skandináv országban 2008 óta van érvényben a 40 százalékos női kvóta. A norvég példát később más európai országok is követték, emellett sok európai cég önszorgalomból vezetett be hasonló kvótákat, amelyek hatására 2008 óta több országban 4-5-szörösére nevelkedett a női felsővezetők száma. A kaliforniai cégekben ezzel szemben igen erős a férfitúlsúly, a vállalatok kétharmadában kettőnél sincs több női felső vezető.
A kaliforniai törvény kritikusai többek között attól tartanak, hogy mivel általánosságban kevés a céges világban tevékenykedő nő, emiatt több cég igazgatótanácsában is ugyanaz az egy-két nő kap majd helyet. Azokban az európai országokban, ahol elterjedtek a kvóták, ez nem igazán valósult meg: a férfi és női igazgatótanácsi tagok hasonló arányban kaptak pozíciót kettőnél több cégnél (a nőknél 19, a férfiaknál 15 százalék az arány).
A tapasztalatok kevéssé nem támasztják alá egységesen azt a félelmet is, hogy a cégek vezetésére felkészületlen „kvótanők” kerülnek majd vezető pozícióba. Olaszországban például a 33 százalékos kvóták bevezetése után többségében a korábbi tagnál magasabb végzettségű női utódok kerültek be az igazgatótanácsokba. Hasonló volt a helyzet Norvégiában is, más országokban azonban gyakoribb volt, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkező nőkre cserélték le a korábbi tagokat.
Több bevételt hoz?
Kérdés, mindez hogyan befolyásolja a cégek bevételeit. Több felmérés is arra mutat, hogy azok a cégek, ahol magasabb a női felsővezetők aránya, nagyobb bevételt könyvelnek el és kisebb arányban keverednek bírósági ügyekbe. Nehéz ugyanakkor bebizonyítani, hogy ez valóban a kiegyenlített nemi arányokból következik. Ugyanis az érintett cégek nem mind kvóták alapján neveztek ki vezőket. Valószínűleg a nemi diszkrimináció hiánya, a meritokratikus hr-policyk szintén azt eredményezik, hogy kiegyenlítettebb lesz a nemek aránya. Abból pedig már nyilvánvalóan következik a nagyobb profit, hogy a cégvezető nemtől függetlenül a legalkalmasabb jelöltet választotta.
Konkrétan arról, hogy a kvóták bevezetése hogyan befolyásolja a cégek teljesítményét, még nem készült átfogó globális felmérés. Az egyes országokban készült kutatások egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak: egy olasz felmérés szerint például az érintett cégek részvényei emelkedni kezdtek, vagyis a piac örült a kvótának, az eladásaik ugyanakkor nem növekedtek. Franciaországban egy kutatás az igazgatótanácsok döntéseit vizsgálta, és nem talált lényeges különbséget a korábbi és a kvótás igazgatótanácsok stratégiája között. Az Economist szerint mindezek alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, jó vagy rossz dolog a kvóta. Azt ugyanakkor ki lehet jelenteni, hogy valószínűleg sem katasztrófát, sem hatalmas fellendülést nem fog okozni.
