Minél magasabb a cafeteriakeret, annál tudatosabban választanak a dolgozók az egyes elemek közül – derül ki a Bonus-Cafeteria tanácsadó cég kutatásából, amely arra is rámutat: a dolgozók döntését kevésbé az adókörnyezet, sokkal inkább az egyéni élethelyzet befolyásolja.
A tanácsadócég által vizsgált vállalatok körében a munkavállalók 80 százaléka havi bruttó 20-50 ezer forint közötti cafeteriakeretből gazdálkodhat, az átlagos keret meghaladja a 40 ezer forintot. Az összeg fele a SZÉP-kártya Vendéglátás zsebébe kerül, több mint 14 százaléka valamilyen egészségpénztári szolgáltatást finanszíroz, 3. helyre pedig 10,7 százalékkal a bér került az idei nyilatkozatok alapján.
A felmérés szerint 40-50 ezer forintos havi cafeteriakeretnél a munkavállalók több mint fele (57 százalék) választ a egészségpénztári támogatást is, többen, mint ahányan a SZÉP kártya szálláshely vagy szabadidő juttatását. Összességében a legkedveltebb elem a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlája, ezt választják a legtöbben függetlenül a kapott juttatás összegétől. a legtöbben (a dolgozók 46 százaléka) 20-30 ezer forintot kapnak.
Korcsoportok szerint egyértelműen más preferenciái vannak a munkavállalóknak, míg a fiatalok szívesen igényelnek adómentesen kulturális szolgáltatást, addig az idősebb generáció jobban preferálja a nyugdíjpénztári tagdíjat. A munkavállalók 75 százaléka legalább kettő vagy több különböző elemet kér.
(A nyilatkozatokban előforduló elem darabszám szerinti százalékos aránya a teljes portfolióban)
– A tapasztalataink szerint a munkavállalók számára a cafeteria nem egyenlő a SZÉP-kártyával, a legtöbb dolgozónak fontos a sokszínűjuttatási paletta. A választásukat a mindennapi családi költések befolyásolják: kevesebb pénzből az emberek a napi szükségleteiket elégítik ki, magasabb összegnél már az öngondoskodási szemlélet is megjelenik. Ahol legfeljebb havi bruttó 10 ezer forint a keret, a munkavállalók jelentős része a teljes összeget a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára kéri. Ahogy nő a juttatás összege, úgy jelennek meg a további igények. 40–50 ezer forintos havi keretnél már átlag három elem kerül a kosárba: az emberek 90 százaléka biztosan kér SZÉP vendéglátást, 70 százaléka egészségpénztárba fizetett célzott támogatást, a SZÉP-kártya szabadidő zsebét viszont csak 45, a szálláshely alszámlát 40 százalék válassza – mutat rá Kardos György.
A kutatásból az is kiderül, minél magasabb a cafeteriakeret, annál többen választják az egészséget. 20–30 ezer forintnál a dolgozók 37 százaléka, 30-40 ezres keretnél az 50 százalékuk, 40-50 ezer forintos juttatásnál 57, míg ha a havi keret meghaladja az 50 ezer forintot, a munkavállalók 78 százaléka igényli az egészségcélú támogatást.
Nem kor kérdése az egészség
Az adatokból az látszik, hogy az egészségpénztári célzott támogatás igénylése nem korfüggő. A pályakezdő fiatalok éppúgy kedvelik a pénztári juttatást, mint a nyugdíj előtt állók: az 50 éves munkavállalók közül csak 8 százalékkal választják többen az egészségpénztárat, mint a 20 évesek. Kardos szerint ennek az oka az, hogy a pénztárak széles szolgáltatási portfoliója jól kihasználható bármely élethelyzetben legyen szó gyerekszületésről, lakáshitel-törlesztésről, egészségről vagy idősgondozásról. Az idei év egyik slágere az egészségbiztosítási szolgáltatás, egyre több munkáltató járul hozzá ily módon munkavállalói egészségéhez.
Mit hoz 2021?
Kardos György a vállalatok előrejelzései alapján úgy látja, a COVID-19 jelentősen átrendezheti a munkavállalók igényeit. Szerinte
- Sok munkavállaló SZÉP-kártyáján maradt az idén fel nem használt összeg, ezért a kedvezményes adózás ellenére is csökkenhet az igény a SZÉP-kártya juttatásra
- A 2021-es év az egészség és önsegélyező pénztári termékek éve lehet, nő az egészségpénztári juttatások (különösen az egészségbiztosítás) iránti érdeklődés.
- Ha a COVID-19 járvány hosszabb távon leköti az egészségügyi kapacitásokat, előfordulhat, hogy bizonytalan ideig az alap szakellátás korlátozottan lesz elérhető. Emiatt 2021-es évben felkapott lehet a célzott támogatásként igényelhető virtuális orvoslás.
- A járványügyi korlátozó intézkedések miatt jelenleg háttérbe szorult a kulturális szolgáltatás és sportesemény belépő iránti igény, de ez ugrásszerűen nőhet a munkavállalók részéről később.
- Nőhet azoknak a munkavállalóknak a száma, akik a hitelmoratórium miatt megemelkedett törlesztő részlet kifizetéséhez igénybe veszik az önsegélyező pénztári célzott lakáshitel-törlesztést.