A munkahelyi stressz és a munkavállalók elégedetlensége komolyan befolyásolhatják a cégünk működését. Sok vállalkozás vezetője, tulajdonosa csupán azzal törődik, hogy a vállalat zökkenőmentesen működjön, növekedjen. Ám a növekedéssel az alkalmazottak terhei is nőnek, a munkakörök változnak, és óriási nyomás nehezedik rájuk. Ez kiégéshez vezethet. Lehet, hogy időben nem is sikerül észrevenni a stressz okozta problémákat. Íme néhány korai, figyelmeztető jel, ami az egészségtelen munkahelyi légkört, a problémákat jelezheti. Megoldásokat is mutatunk.
Felfokozott érzelmi megnyilvánulások
Azt gondolhatjuk, hogy az érzelmek nem valók a munkahelyre, de hát a munkatársaink emberek, akiket az érzelmeik is befolyásolnak. Ezt nem szabad elnyomni. Ha például egy kolléga a munka miatti nyomás, a fokozott stressz okán sír, kezeljük a helyzetet ahelyett, hogy nem veszünk tudomást róla. Hallgassuk meg, figyeljünk rá, hagyjuk, hogy kisírja magát. Ha viszont eddig jut valaki, az már egy jel, hogy valamin változtatnunk kell. (Egyébként viszont jó visszafogni a túlzott érzelemnyilvánítást üzleti szituációkban, hiszen ez az egyik olyan dolog, amitől totál amatőrnek tűnünk.)
Megy a suskus
Egy összetartó csapatban a bizalom természetes. Nyíltan beszélnek, és nem egymás háta mögött. Egy erős csapat valószínűleg nem hagyja figyelmen kívül egymás gondolatait és érzéseit, ezeket meg lehet osztani a többiekkel. Ösztönözzük a nyílt kommunikációt, hiszen ha pletykák kapnak szárnyra az azt jelenti, hogy valami gond van. Megosztani a problémákat is jobb, hiszen, ahogy a régi mondás tartja: „a közös teher fél teher”.
Mint a csiga
Van, aki gyorsabban, mások lassabban dolgoznak, ezt el kell fogadnunk. De ha egy munkavállaló annyira lassú, hogy az már megzavarja munkafolyamatokat, az nagy nyomást gyakorol más alkalmazottakra és problémákat okoz az ügyfeleknek is, akkor sürgős lépéseket kell tennünk. Különösen, ha korábban megbízhatóan, megfelelően teljesített. Beszéljünk róla, hogy mi okozza a változást! Esetleg másik munkakörben hatékonyabb lenne, vagy más problémái vannak? A lényeg, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjunk ki.
Amikor hiba, probléma adódik, az emberek hajlamosak a másikban keresni a bűnöst, áthárítani a felelősséget. Megtörténhet, hogy a másik a hunyó, de a felelősség áttolása azt is jelenti, hogy nem egészen jó a csapategység. Próbáljuk ezeket az ellentétes impulzusokat ellensúlyozni, azt tudatosítani, hogy a hiba nem feltétlenül rossz. Oldjuk meg, szűrjük le a tanulságokat, és lépjünk tovább. Így senkiben nem marad kellemetlen érzés, és a jövőben, ha valaki hibázik, bátran felvállalja.
Munka ÉS magánélet
„Nekem a munkám a feleségem”. Ha gyakran hangzanak el ilyen, vagy ehhez hasonló „poénok”, akkor kénytelenek leszünk szembenézni vele, hogy túlterheljük a munkatársakat. Pedig a magánélet és a munka egyensúlya hosszútávon nagyon fontos. Ha valamiért mégsem sikerül ezt egészséges módon kialakítani, próbálkozzunk néhány, máshol már bevált megoldással: távmunka, home office, sűrített munkahét, stb. A munka és magánélet egyensúlyának fenntartása ugyanis első sorban a főnökön múlik.
Gyakori betegeskedés
A munkával kapcsolatos stressz egészségügyi problémákhoz vezethet, gyakran emésztési problémákkal, súlygyarapodással kezdődik, de később lehet szívbetegség is a vége. Ösztönözze a munkatársait a sportolásra, a munka közbeni kis mozgásra, hiszen ha rövid szüneteket tartunk, csökkenthetjük a napi stressz mértékét is. Tény viszont, hogy a kollégák többet betegek, ha elégedetlenek a munkahelyükön. Tehát nem csak nekik, a cégnek is változtatnia kell.
Magas fluktuáció
Folyton egy csomó új arcot látunk magunk körül? Elveszítjük a legjobb dolgozóinkat? Nézzünk szembe a magas fluktuációval. Lehet, hogy a munkabeosztáson kellene változtatni? Vagy a kommunikációval van valami gond? Ha kiderítettük az alap okokat, általánosságban is bevezethetünk néhány újdonságot, amivel csökkenthetjük a munkahelyi nyomást, így pedig az elvándorlást. Például, egy-egy nagy projekt végén jutalom szabadnapot kaphatnak a résztvevők, vagy aki szeretne, egy jótékonysági szervezetnél tölthet havonta egy napot, munkaidőben, mint önkéntes, de az is jó ötlet lehet, ha heti egyszer közös ebédet tartunk, amit a cég fizet.
Az elhúzódó munkaidő paradoxona
Bár nehéz elhinni, igaz, hogy minél többet dolgoznak a munkatársaink, egy idő után annál kevésbé lesznek termelékenyek. Persze egy bizonyos szint felett. De ha a munkahét lassan 50-60 órássá duzzad és a hétvégék is egyre gyakrabban becsúsznak, érdemes kielemezni a folyamatokat. Nézzük meg, hogy mit automatizálhatunk, mit lehet esetleg kiszervezni, hogy csökkenjen a munkatársaink túlterheltsége. A cél, hogy a munkaidőn túl már ne kelljen rendszeresen az irodában gubbasztani, és mindenki otthon, a családjával is töltsön megfelelő időt.
Ha túl sok a feladat, túl nagy a stressz, az előbb-utóbb a vevők kiszolgálásában is érződni fog. Ha a vevők elégedettsége csökken, azonnal tennünk kell valamit. Vizsgáljuk meg, hogy hol a probléma, lehet ez egyfajta passzív ellenállás a vállalat felé, mert nem kielégítőek a munkakörülmények. Az is elképzelhető, hogy az ügyfelek szempontjából is határt kell húznunk, néhány szabályt kell felállítanunk. Ne akarjunk túlzott igényeknek megfelelni, mert ez is stresszt okozhat egy idő után.
Klikkesedés
Amikor klikkek alakulnak ki az irodában, nem mindenki oszthatja meg ötleteit, gondolatait, harag alakulhat ki egyes csoportok között. Hiszen sokan kirekesztve érezhetik magukat, ez elszigeteltséghez és kiégéshez vezethet. De van olyan is, hogy valaki tudatosan vonja ki magát bizonyos tevékenységekből, ő saját magát szigeteli el. Ha úgy látjuk, klikkek kezdenek kialakulni, próbáljuk lazítani őket, és alakítsunk ki mindig más és más emberekből álló projektcsapatokat.
Ha csak mi dolgozunk
Lehet, hogy mi vagyunk a vezetők, de ez még nem jelenti azt, hogy mindent mi tudunk a legjobban. Ha nem delegálunk feladatokat, elnyomjuk a csapatunkat, kérkedünk a tudásunkkal, az ahhoz vezethet, hogy a munkatársaink elveszítik a motivációt. Bízzunk a munkatársaink képességeiben, hisz mi választottuk ki őket! A döntések előtt kérdezzük meg a vezetőinket vagy az érintett alkalmazottainkat, hogy ők hogyan oldanák meg az adott problémát. Persze nem kell mindent elfogadnunk, főleg nem mérlegelés nélkül, de ha nem hallgatjuk meg őket, ha nem tehetnek javaslatokat, soha nem tartjuk az ötleteiket jónak, az alkalmazottak elveszítik a lelkesedésüket és kiégnek, sőt, akár kilépnek.
Nem mindenki egyforma
Ha azt feltételezzük, hogy mindenki egyforma a csapatban és így is kezeljük őket, akkor lehet, hogy ennek köszönhetjük a közepes eredményeket és a frusztrált munkatársakat. A munkatársaink, bár csapatot alkotnak, más és más személyiségek, különböző készségekkel és perspektívával, és valószínűleg különböző tanulási sebességgel. Ismerjük el és fel a különbségeket és e szerint osszunk feladatokat, így sokkal hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb lesz a munka.
Közös ünneplés
Amikor az általános hangulat inkább a negatív, a munkavállalói morál hajlamos lefelé mozdulni. Szánjunk időt arra, hogy nyíltan gratuláljunk a csapat tagjainak, akik valami kiemelkedőt tettek. Ünnepeljük meg közösen a sikert, hiszen így pozitív energiával tölthetjük meg, motiválhatjuk a többieket is.
