„A földrajzi helymeghatározás napjaink digitális forradalmának központi kérdése, a mindennapi életünket átalakító új szolgáltatások alapja. A Galileo megtízszerezi a földrajzi helymeghatározás pontosságát, és a helymeghatározáson alapuló olyan technológiák következő generációjának működését teszi lehetővé, mint amilyenek az autonóm autók, az összekapcsolt eszközök és az okos városi szolgáltatások. Európa vállalkozóihoz intézem ezt a felhívást: képzeljék el, mire lehetnek képesek a Galileóval – ne várjanak, innováljanak!”– hangsúlyozta az uniós szakértő.

Csaknem napra pontosan egy éve, hogy Európa műholdas navigációs rendszere, a Galileo elkezdett szolgáltatásokat nyújtani közigazgatási szervek, vállalkozások és a lakosság számára. Akkor a rendszert 18 műhold alkotta. A konstelláció várhatóan 2020-ra válik teljessé, amikor is összesen 30 műhold tartozik majd hozzá. Az EU most újabb 4 műholdat bocsátott fel, és ezzel a Galileo műholdjainak száma 22-re emelkedett. A műholdakat a francia guyanai Kourouban található európai űrrepülőtérről kilőtt Ariane–5 európai hordozórakéta állította pályára.

A Galileo a központi eleme a Bizottság űrstratégiájának, melynek elsődleges célja, hogy ösztönözze új szolgáltatások kifejlesztését és új üzleti lehetőségek létrejöttét, előmozdítsa Európa űrkutatásban betöltött vezető szerepét, és megerősítse Európa stratégiai önállóságát. A nagy pontosságú műholdas navigációs rendszer már jelenleg is segíti a veszélyhelyzetek kezelését, pontosabb navigációs szolgáltatásokat kínál a felhasználóknak, javítja a kritikus infrastruktúrák időbeli összehangolását, és biztonságos szolgáltatásokat nyújt az állami hatóságoknak.

Az első globális helyzetmeghatározó az amerikai GPS volt, amely 1992-re, 32 műholdjával vált teljessé. A rendszert az iraki háborúban használták először, akkor a vevők 8 kilót nyomtak, és 45 000 dollárba került az, ami ma minden okostelefonban vagy okosórában rendelkezésre áll.

Az első, a GPS vételére alkalmas telefont a finn Benefon cég hozta forgalomba 1999-ben, majd 2007-től a Nokia és az Apple gyártott ilyen készülékeket. Napjainkban az Apple, a Google, a Samsung és más gyártók telefonjai képesek már a Galileo-rendszer jeleinek vételére is.

A Galileo egyedülálló a globális navigációs műholdrendszerek között azzal, hogy nem katonai, hanem polgári irányítással üzemel. Navigációs rádiójelei segítségével az egész Földön pontos hely- és időmeghatározó szolgáltatást nyújt a felhasználóinak, a vevőberendezések pedig kombinálhatják a különféle rendszerek használatát, még pontosabbá és megbízhatóvá téve a méréseket.

A Galileo jelenleg háromféle szolgáltatást nyújt.

• A nyílt felhasználású Open Service a GPS-től megszokott módon, ingyenesen és korlátozás nélkül elérhető. Tömeggyártású vevőkben (például okostelefonokban és autós navigációs berendezésekben) teszi lehetővé a helymeghatározást.
• A műholdas navigáció mára az űrtevékenység egyik leginkább elterjed alkalmazásává vált világszerte.
• A titkosított jelekkel dolgozó Public Regulated Service különösen megbízható szolgáltatásait kormányzati felhatalmazással rendelkező szervek (pl. polgári védelem, katasztrófaelhárítás, tűzoltóság, rendőrség) használhatják speciális vevőberendezésekkel.

A Galileo keresési és mentési funkciója (Search and Rescue Service) a bajba került felhasználókon segít, hogy a hatóságok a lehető leggyorsabban értesüljenek a riasztásról, és idejében megkezdhessék a mentést.

Ma órákba telik, mire egy elveszett személyt megtalálhatnak a tengeren vagy a hegyekben. Az új jeladóval a felderítési idő 10 percre csökken. A szolgáltatás későbbi továbbfejlesztésével a bajba jutott segélykérő is értesítést kap majd arról, hogy meghatározták a hollétét, és útban van a segítség.

2018-ra a Galileót minden Európában forgalomba hozott új járműmodellbe beépítik, és az több eszköz számára tökéletesített navigációs szolgáltatást fog nyújtani, valamint lehetővé teszi az e-segélyhívó rendszer használatát. A navigációs eszközöket használók különösen a nagyvárosokban élvezhetik majd a Galileo által biztosított pontosabb helymeghatározás előnyeit, ahol a magas épületek most gyakran blokkolják a műholdas jeleket.

Jobb időbeli összehangoltságot biztosít a kritikus infrastruktúrák számára: nagy pontosságú órái révén a Galileo lehetővé teszi a banki és pénzügyi tranzakciók, a telekommunikáció és az intelligens energiahálózatok megbízhatóbb időszinkronizálását. Ez hatékonyabbá fogja tenni a működésüket.

Az EU navigációja annál fontosabb, mivel az amerikaiak és az oroszok eredetileg katonai célokat szolgáló hálózata háború esetén nem érhető el.

A szovjetek Glonaszsz néven kezdték kiépíteni saját műhold-hálózatukat, majd a Szovjetunió összeomlása után a fejlesztés megtorpant, de 2011 óta a 24 műholdra támaszkodó rendszer teljesen üzemképes. A kínaiak Beidou nevű rendszerük kiépítését, 35 műholddal, az európaiakhoz hasonlóan, 2020-ra fejezik be.

(Neue Zürcher Zeitung, Űrvilág, Európa Parlament)