A tavaszi és nyári napok elengedhetetlen része az eper (hivatalos nevén szamóca), a kellemetlen időjárás azonban bekavart az idei termés érésébe, legyen szó akár a fóliasátrakban, akár a szabad ég alatt termesztett gyümölcsökről.
Hunyadi István, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a Piac & Profitnak elmondta, hogy a fűtött fóliás termesztésben a fényszegény idő lassította az érést, míg a hidegfóliás megoldással termelt állományokban 2-3 héttel később indult meg a gyümölcsök érése, így érdemi mennyiségeket csak április végén tudtak betakarítani.
A szabadföldön történő termesztés esetében a növények április második felében még a normális időjárás esetében márciusban tapasztalható képet mutatták, azaz nagyon lassan indult be idén a virágzás. Az ügyvezető igazgató szerint ugyanakkor a fagyok számottevő károkat nem okoztak, a hidegfóliás és szabadföldi termelők fátyolfóliás takarással védekeztek, utóbbi állományok még nem is voltak abban a stádiumban, hogy komolyabb gondot okozhasson a húsvét körüli fagy, hiszen még nem voltak virágok a növényeken. Szabadföldön a gyümölcshozamok elmaradnak az előzetesen várttól, de ennek oka a tavaly októberi fényszegény, hűvösebb és csapadékosabb időjárás, mely a virágrügyek differenciálódásában okozott zavarokat.
Ennek megfelelően kevesebb virág és bogyó alakult ki a növényeken, ami az országos termés mennyiséget vélhetően némileg lefelé rontotta, de a helyzet nem tűnik kiugróan rossznak, számszerűsítésre majd a szezon lezárultával kerülhet sor. A hazai szamóca a most beállt meleg időnek köszönhetően a következő 7-10 napban kifut a piacról – tette hozzá.
Nem minden gyümölcs olyan szerencsés, mint az eper
A kajszi esetében már korántsem jó a helyzet a szakember szerint, mivel a tavaszi fagyok komoly, egyes területeken 100 százalékos károkat is okoztak virágzás idején. A károk mértéke igen változó volt és bár a virágzáskori fagykár nem feltétlenül jelent terméskiesést, az biztos, hogy a korai virágzású fajtákat jobban érintették a fagyok. Országos viszonylatban 70-80 százalék körüli terméskiesésre számít jelenleg a FruitVeb. Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb adatai szerint egyébként az elmúlt hetekben minimális emelkedés volt tapasztalható - jelenleg a gyümölcs kilóját átlagosan 900 forintért mérik a Nagybani Piacon, ez az áremelkedés akár a fagyok hatásával is magyarázható.
Ez azonban nem minden, hiszen más gyümölcsök esetében is komoly kiesésekkel kell kalkulálni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megkeresésünkre adott válasza szerint. Az előzetes becslések szerint a cseresznye terméskiesése az utóbbi tíz év átlagtermésének 60 százalékára, az őszibaracké 80 százalékra, a szilváé 30 százalékra tehető, meggyből 10 százalék körülire, alma és körte esetében mintegy 20 százalékra tehető majd a kiesett termés aránya. A meggytermésről a NAK közleményében árult el egy fontos információt – miután mintegy két héttel később érik a meggy, így a hazai gyümölcs nagy mennyiségben június 25. után lesz elérhető.
Még több magnélküli görögdinnye
Az Agrárkamarát arról is kérdeztük, hogy mire számíthatnak a magyar dinnyék szerelmesei 2021-ben.A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termelő abbahagyta a termelést, mintegy 15 százalékkal csökkent idén hazánkban a görögdinnye termőterülete – fogalmazott a NAK, hozzátéve, hogy a vetőmag-eladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, melyek iránt folyamatosan nő a kereslet, a sárgadinnye esetében egyelőre nincsen számottevő változás.
Általánosságban a görögdinnye-termesztés közel 60 százaléka belföldön kerül értékesítésre, és átlagosan 40 százalék megy exportra, de utóbbi az elmúlt években folyamatosan csökkent. Erről a termőfelületről optimális időjárási körülmények között 150-200 ezer tonna közötti termést lehet majd betakarítani.
