A kínai állam még nyáron vezetett be 25 százalékos importvámot az USA-ból behozott szójára. A tarifát a hasonló, ipari termékeket érintő amerikai rendelkezésre válaszul vezették be. Az új vámok 5 és 25 százalék között mozognak, a legnagyobb vámkulcsokat az amerikai agrártermékekre (gabona, hús, szeszesitalok) tartogatták.

12 milliárd dollár forog kockán

A védővámok ellenére Kína továbbra is az Amerikában termelt szójabab legnagyobb felvevőpiaca maradt, tavaly a gazdálkodók 12 milliárd dollár értékben exportáltak szójababot Kínába, vagyis bagy csapás lenne sok amerikai gazdálkodónak, ha teljesen megszűnne a kínai export. A kieső veszteséget részben pótolhatja csak az európai piac: Donald Trump és Jean-Claude Juncker júliusi találkozóján Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy fokozza a szójabab importját az USA-ból.

Az amerikai szójabab-import leállása ugyanakkor Kína számára is problémákat okozhat. Az importált szója a Kínában tenyésztett sertések egyik legfontosabb takarmánya. A kínai kormány szerint probléma, hogy a fontos terményből az ország importra szorul, ezért szeretnék elérni, hogy a hazai gazdálkodók is fokozzák a termelést. Az ugyanakkor valószínűtlen, hogy a kínai mezőgazdaság képes lenne ellátni az egész ország szójaigényét. Ha sikerül is fokozni a termelést, ez időbe telhet, ami ideiglenesen a mezőgazdaság, főleg a húsipar visszaesését okozhatja.

Ha saját forrásból nem megy, Kína több országól, elsősorban Brazíliából pótolhatja az amerikai szóját. Azonban a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint új kereskedelmi partnerekkel egyezkedni jóval költségesebb lenne, mint fenntartani a jelenlegi üzleteket az USA-val.