Így például nincs elég ember az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken és a nyáron várható nyitással, a balatoni turizmus beindulásával újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen. Mindezek alapján a Prohuman szakemberei szerint hamarosan újra szükség lesz külföldi munkaerőre a hazai kereslet kielégítéséhez.
Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15 százaléka. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak – mondta Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és HR szolgáltató Prohuman ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Rámutatott, a munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely. Hiszen, ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.
