Nem félünk a hiteltől, de óvatosabban költekezünk

2019. március 18. hétfő - 14:15 / piacesprofit.hu
  •    

Bár bő 10 év távlatából a lakosság körében konszenzus van abban, hogy a válság 2 legfőbb fő oka a devizahitelezés elterjedése (46%) és a túlzott hitelfelvétel (38%) volt, az MNB adatai alapján napjainkban a hitelszerződések száma stabilan növekedik.

A teljes magyar lakosság valamivel több, mint felét (52%) érintette személyesen a válság, további 13 százalékukra pedig nem volt hatással, de a közvetlen környezetükre igen. Az idősebb 50-59 éves korosztály körében magasabb a személyes érintettség aránya (72%).

fotó: flickr/Glenda Alvarez

fotó: flickr/Glenda Alvarez

A válság a magyar embereket életszínvonal romlás (28%), jövedelem csökkenés (26%), munkahely elvesztése (13%), eladósodás (13%) és egészségügyi probléma (11%) formájában érintette.

A krízis kialakulásának legfőbb okai között a devizahitelezés elterjedését (46%) és az emberek túlzott hitelfelvételét (38%) vélik.

A nemzetközi körülményeket – ingatlanpiaci válság az USA-ban – ezzel szemben jóval kevesebben (20%) teszik felelőssé, jellemzően a diplomások (37%) és az átlag feletti szubjektív keresettel rendelkezőek (50%) gondolják a határon túli események szerepét sorsdöntőnek.

A lakáshitel szerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: míg 2014-ben 273 844 kihelyezés történt, addig 2018-ban ugyanez a szám 460 518-ra emelkedett, derül ki az MNB adataiból.

A Cofidis Hitel Monitor historikus adatai is ezt a tendenciát támasztják alá, a hitel felvétel elfogadottsága évről évre nő: a lakásvásárlásra szánt hitel 64-ről 70 százalékra, lakásfelújításra 46-ról 58 százalékra, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékró növekedett az elmúlt években.

Ezzel párhuzamosan a hitelekbe vetett bizalom is nőtt, mára a lakosság közel fele (48%) gondolja úgy, hogy ha alaposan megvizsgálják a feltételeket, nem kell tartaniuk attól, hogy visszafizessék a felvett összeget.

Új jelenség, hogy nincs egy kifejezett kockázattípus (pl. rejtett költségek, apróbetűs részek, kamatok változása), ami különösen sokakat aggasztana, hanem akiben negatív érzések vannak,

Sok ezer devizahiteles várt erre a bírósági döntésre
Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését – mondta ki mai ítéletében az Európai Bíróság.

általánosságban tart a hitelfelvétel kockázatától (47%).

A jövedelem nagyon meghatározó az elfogadás tekintetében: az átlag felett keresők csupán 26 százeléka véli ugyanezt, illetve az összes hiteltípust (lakáshitel, gépjárműhitel, hitelkártya, személyi kölcsön) alig 12 százalékuk véli rizikósnak.

Pénzügyekről főként online újságokból tájékozódunk (30%), de az internetes szaklapok (28%), a TV műsorok, híradó (28%) és az ismerősökkel, családtagokkal való beszélgetés is (25%) jó források. Jellemző, hogy akiket érintett a válság azok jobban odafigyelnek (81%). Úgy tűnik tehát, hogy a tájékozottság egyfajta biztonsági stratégiát nyújthat.

A globális problémáktól való félelmek kérdéskörét vizsgálva a megkérdezettek nem a gazdasági válságot említették első helyen, ezt csupán a harmadik helyre sorolták (59%). Elsőként a természeti erőforrások kimerítése (64%) majd a globális felmelegedés (63%) szerepelt. 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor