Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Augusztushoz mérve 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2 százalékkal ismét nőtt a forgalom az előző havi minimális, 0,2 százalékos csökkenés után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszerjellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,6 százalékkal nőtt.

Az iparcikkek széles körét árusító nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben az augusztusi 1,1 százalékos emelkedést követően 3,8 százalékkal csökkent a forgalom. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer boltokban - 5,2 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,7 százalékkal nőttek az eladások. A könyvesboltokban, a számítástechnikai és egyéb iparcikk üzletekben együttesen 8,0 százalékkal, a bútor-, műszakicikket, illetve a textilt, ruházati termékeket és lábbelit értékesítő üzletekben egyaránt 21 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 23 százalékkal csökkent az értékesítés. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 32,7 százalékkal bővült.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 9,8 százalékra gyorsult a hetedik hónapja tartó visszaesés az előző havi 4,6 százalékról.

Az első három negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés.

Negatív meglepetés

Augusztus után szeptemberben is negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem teljesítménye - közölte az adatokra reagálva Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. Mint írja, a piaci konszenzus az előző év azonos időszakát már meghaladó forgalommal számolt.

Öröm az ürömben, hogy havi alapon azért így is 1 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A gyenge év/év növekedési adat mögött meghúzódhat a turizmus hiánya, valamint a koronavírus másodkörös piaci hatásai, amik negatívan érinthették a munkaerőpiaci folyamatokat. Ahogyan azt ugyanis egy hónappal ezelőtt már jeleztük: „a munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, tovább mérsékelve a kiskereskedelem bővülését.”

Ez utóbbi gondolatmenetet támasztja alá, hogy szeptemberben ismét csökkent a nem élelmiszer kiskereskedelem forgalma. A tavaszi lezárások alatt figyelhettünk meg hasonlót, miközben ilyen korlátozásokra ősszel még nem került sor. Összességében a kiskereskedelmi forgalom alakulása egyre inkább egy W-jellegű kilábalásra utal, ahogyan a járvány második hulláma, az óvatossági megtakarítás növekedése és a fogyasztói bizalom csökkenése komolyan kihat a fogyasztásra.

A három főbb alszektor közül egyedül az élelmiszer-kereskedelem tudott mérsékelt növekedést felmutatni, miközben a járvány második hullámának megjelenése újra visszavetette az üzemanyagkiskereskedelmet. Ennek oka, hogy számos vállalat dönthetett úgy, hogy ismét elrendelte az otthoni munkavégzést. Illetve augusztushoz képest a belföldi turizmus mérséklődése is szerepet játszhatott.

Egyre borúsabb a kép

A nagyképet tekintve továbbra is elmondható, hogy az első felpattanást követően egyre borúsabb képet mutat a gazdasági kilábalás. Az erős július és gyengébb augusztus-szeptember ellenére úgy látjuk, hogy a harmadik negyedév minden idők legnagyobb negyedéves alapú gazdasági növekedését hozhatja. Ezt követően azonban nem lehet kizárni egy újabb gazdasági visszaesés lehetőségét - közölte Virovácz Péter.