A felsőoktatás különösen hatékonyan járul hozzá egy ország fejlődéséhez, a magas hozzáadott értékű termeléshez, szolgáltatáshoz. Ezen kívül, mivel jellemzően koncentráltan helyezkednek el a képző intézmények, jelentős hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.
Ez kétirányú: részben keresletet generálnak az oktatók, diákok (különösen a külföldi hallgatók) a helyi termékekre, szolgáltatásokra (fogyasztási hatás), részben pedig a különféle együttműködések révén hozzájárulnak a helyi K+F+I potenciálhoz. Ez utóbbi gyorsabb növekedést eredményezhet a felsőfokú intézmény környezetében működő vállalkozásoknál. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, hogy ez a hatás mennyire érvényesül hazánkban. Kimutatható-e a felsőfokú oktatás térségfejlesztő hatása az intézmények székhely településein, illetve abban a kistérségben, ahol felsőoktatás zajlik?
A vizsgálat során az Oktatási Hivatal adatai alapján csoportosítottuk a felsőoktatási hallgatók létszám adatait a képzés helyszíne és területe (orvos, agrár, műszaki, gazdasági, pedagógus és egyéb) alapján 2008-ra és 2016-ra. Megvizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat van a települési fejlettség és a különböző felsőoktatási képzési területek között. Települési szinten nem volt értelmezhető korreláció sem a hallgatók számának, sem a hallgatói szám változásnak. Ezért járási szinten is megvizsgáltuk a hatásokat. Budapestet (a főváros speciális helyzete miatt) kihagytuk a vizsgált települések közül, mivel a fővárosban önmagában többen tanulnak a felsőoktatásban, mint a többi településen összesen!
A járások közül kiemelkednek azok, ahol olyan egyetem található (debreceni, győri, pécsi és szegedi), ahol legalább 10 ezer hallgató van. 4 járásban 5-10 ezer hallgató, míg 7 járásban 1500-5000 hallgató volt 2016-ban. 10 járásnál volt még érzékelhető a hallgatói létszám (500-1500 között), s további 12 járásban voltak még kis létszámú felsőoktatási képzési helyek. A maradék 137 járásban nem volt felsőoktatási képzés. A következő térképeken a felsőoktatási hallgatók számát és a 2016-os járási fejlettséget ábrázoltuk. A járási fejlettség a GKI települési fejlettség adatainak népesség szerinti súlyozásából származik.
Szignifikáns, közepes kapcsolatot mutatott a járási fejlettséggel a gazdasági, műszaki, orvosi képzéseken résztvevő hallgatók létszáma, míg gyenge a kapcsolat a jogi, az agrár és a pedagógiai hallgatói létszámokkal. Ennek részben az lehet az oka, hogy az itt képzettek nagyobb arányba helyezkednek a képzés helyétől eltérő járásokban.
Megnéztük, hogy a 2008-2016 közötti járási hallgatói létszám változásnakmilyen kapcsolata van a járási fejlettséggel. Ez közepesen erős kapcsolatot mutatott az orvosi egyetemek hallgatóilétszámának változásával, míg közepes, de negatívat az agrárhallgatók létszámának változásával. Minden egyéb képzési terület hallgatói létszám változása gyenge kapcsolatban volt a járási fejlettséggel.
Tehát települési szinten nincs, de járási szinten már van kimutatható együttmozgás. A kapott kép nem meglepő. A gazdasági, a műszaki és az orvosi felsőoktatási képzések olyan járásokban találhatóak, melyekben fejlettebb városok vannak, tehát az ezeken a képzéseken végző diplomások az adott járásban is képesek munkát találni. Az agrárhallgatói létszámok negatív kapcsolatát pedig az magyarázza, hogy a végzettek az egész országban szétszóródnak, így ennek a képzéstípusnak nincs jelentős lokális hatása.
