A koronavírus járvány visszaszorulásával egyes szakértők a hibrid munkavégzés elterjedését prognosztizálják, de számos munkahely a teljes visszarendeződést választja. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálja meg, hogy mi történhet akkor, ha az élet nagyjából visszaáll a megszokott kerékvágásba; fontosabb lehet-e az élhetőbb környezet az ismét szükségessé váló napi ingázás árán is?
2020-ban 12 millió ember, az összes 15-64 év között foglalkoztatott hat százaléka ingázott legalább heti egy alkalommal, régióhatárokat átlépve az otthona és munkahelye között Európában. Az Eurostat statisztikája alapján, a Magyarországon belüli régiók közül Pest megye a kontinensen a második helyen áll az aktív foglalkoztatottakon belüli 40 százalékos ingázói részaránnyal. Míg ezt az arányt feltételezhetően növelte az agglomeráció népszerűsége miatt megnövekedett kiköltözők száma, addig ellentétes előjellel befolyásolta az, hogy a KSH kimutatása alapján 2020-ban minden tizedik Pest megyei munkavállaló dolgozott home office-ban.
A hibrid munkavégzés elterjedése a gépjárműhasználat és az ingázás gyakoriságának csökkenését hozhatja magával, de érdemes azt is megvizsgálni, mi történik akkor, ha a home office lehetőségét újra felváltja a lakó- és munkahely közötti napi ingázás szükségessége. Az agglomeráció népszerűsége jelen pillanatban töretlen, de ahogy korábban, úgy most is elképzelhető, hogy hosszabb időtávon ismét a belváros kerül a figyelem középpontjába – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A járvány előtt is változtak a preferenciák
Az otthonválasztási trendek megváltozása nem újkeletű jelenség, korábban is megfigyelhető volt az ingatlanpiacon. Az első kiköltözési hullám Budapesten a kilencvenes években kezdődött, majd a kétezres évek első évtizedében elindult lakókörnyezeti fejlesztések és nagy volumenű lakásépítések hatására ismét a nyüzsgő városi környezet vált az otthonkeresők kedvelt célpontjává.
Az addig elérhetetlen színvonalú újépítésű ingatlanok megjelenésének és a közterületek fejlődésnek köszönhetően ugrásszerűen megnövekedett a tágabban értelmezett belső kerületek iránti kereslet, amit tovább erősített a különböző okokból az agglomerációból visszaköltözők nagy száma is. Az egyre nagyobb zsúfoltság és az európai mértékben is jelentősen dráguló belvárosi lakhatás hatására az évtized végén ismét a belvárosi lakóövezetektől távolabbi területek kerültek előtérbe és elkezdődött a kül- és kertvárosok reneszánsza, amit a koronavírus járvány tovább erősített.
Mit hozhat a jövő?
Annak háttere, hogy éppen milyen ingatlant részesítenek a vásárlók előnyben, összetett, és éppen ezért az aktuális trend sem visszafordíthatatlan. Reális helyzet lehet akár az is, hogy belátható időn belül ismét tömegek számára válik vonzó lokációvá a belváros.
Amennyiben a hibrid munkavégzés válik általánossá, úgy csökken a munkahely és otthon között utazással töltött idő és ezzel együtt az utazás költsége is. Az agglomeráció és kertvárosok népszerűsége éppen ezért tovább növekedhet, ezzel emelve az ingatlanárakat és így csökkenhet a külterületi és belvárosi ingatlanok árszínvonalának különbsége. Az olló zárulásával elképzelhető, hogy ismét növekedni fog a belvárosi ingatlanok iránti kereslet.
