A vállalkozások kétharmada azzal együtt is megtartotta a dolgozóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat, hogy ezek többségének adókedvezményét ez év elejétől jelentősen megnyirbálták. Akadnak azonban olyan megoldások, amelyek 2019-ben is megőrizték adóelőnyüket – igaz, kevesen ismerik őket.

Egy cégvezető hiába igyekszik racionálisan és kiszámítható módon gazdálkodni, ha a jogszabályi környezet megváltozása miatt kerül váratlan helyzetbe. A parlament költségvetési bizottságának június 21-én benyújtott módosító javaslata után 2011. október elsejétől az üdülési csekk kikerülhet a kedvezően adózó juttatások köréből.

Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.

Tavaly a megelőző évinél 10 százalékkal több cégnél, gyakorlatilag minden vállalatnál volt 3 és 5 százalék körüli bérfejlesztés, és a béren kívüli juttatást adó munkáltatók száma is nőtt - derül ki a DGS Global tanácsadó cég és az Ernst and Young közös felméréséből.

Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg. 

A tavalyi évhez képest 2010-ben közel 15 százalékkal nőtt a cafeteria keretében adott juttatások bruttó értéke, ugyanakkor a jogszabály-módosítások hatására átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz viszonyított aránya - többek közt ez derült ki a NEXON legfrissebb, 20 ezer fő idei nyilatkozatán alapuló cafeteriafelméréséből.

Az adókötelessé váló utalványokról a cégvezetők 37 százaléka még nem hozott döntést, 23 százaléka viszont egyszerűen megszüntetné ezt a fajta juttatást - derül ki a Publicus Research kutatóintézet felméréséből.

2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják. A több mint 15 éve létező rendszer azonban továbbra is kedvezőbb lehet a munkáltató számára, mint a bér - véli Bessenyey Bálint, a Sodexo Pass ügyvezető igazgatója. A változások az idei évet még nem érintik.

Idén a minimálbér 69 000 forintról 71 500 forintra növelésével több béren kívüli juttatás adómentes értékhatára megváltozott. A béren kívüli juttatások értékhatárainak emelkedésével a cégek magasabb összeggel motiválhatják dolgozóikat, úgy, hogy bérköltségeiknek akár 50 százalékát is megtakaríthatják. Az új évvel az adómentes értékhatárok mellett az adóköteles természetbeni juttatások adója is módosul.