A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára. Az ítéletek több hasonló ügyben is utat mutatnak, sőt: a 2020-ban hatályba lépett szabályok alapján kért visszatérítésekben is segíthetik az adózókat.

Módosult az adóalap-csökkentés feltételei és a behajthatatlan követelés fogalma.

Nem túlzás azt állítani, hogy manapság a magyar adózás egyik legfelkapottabb témája a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylése. A COVID-19 pandémia következtében kialakult gazdasági helyzetben egyre több vállalkozásnak adódnak nehézségei a kintlévőségek behajtásával, és a behajtás sikertelensége esetén jól jön az áfa-visszatérítés útján megmenthető pénz. 

A koronavírus okozta gazdasági visszaesés következtében sok vállalkozás küzd likviditási problémákkal, ami a behajthatatlan követelések számának növekedését okozhatja. Az emiatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára ugyanakkor rendkívül fontos lehet, hogy az adóhatóságtól legalább a behajthatatlan követelések áfáját vissza tudják igényelni.

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót.