Az EU Bírósága a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy olyan esetben, amikor egy vállalkozás az általa kiszámlázott ellenértéket azért nem kapja meg, mert a kiszámlázott követelés behajthatatlanná vált, pl. az üzleti partner felszámolás alá került, úgy a költségvetésből vissza lehet kérni az áfát, amit a vállalkozás az ügylet miatt eredetileg befizetett. A döntés nyomán számtalan adó-visszatérítési kérelem érkezett az adóhatósághoz, és az adóhatóság ezek jelentős részét teljesítette is, vagyis a vállalkozások megkapták a pénzüket.

Az adóhatóság azonban elévülésre hivatkozással megtagadja az adóvisszatérítést azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet óta több mint öt év eltelt.

„A követelés behajthatatlansága gyakran csak hosszú évekkel az ügylet teljesítése után, pl. egy végrehajtási eljárás során derül ki. Ezekben az esetekben az adóhatóság joggyakorlata teljesen ellehetetleníti a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylését, mivel az adóhatóság az eredeti ügylet teljesítési időpontjától számítja az ötéves elévülési időt, nem a követelés tényleges behajthatatlanná válásától” – mutatott rá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A napokban azonban egy közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy szükséges az EU Bíróságától is iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy összhangban áll-e egyáltalán az EU joggal az adóhatóság jogértelmezése, miszerint az eredeti ügyletet követő öt éven túl behajthatatlanná vált követelések esetében nincs helye az áfa visszatérítésnek.

“Mivel az eljáró bíróság megindította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást, így nagy valószínűséggel a közösségi bíróság iránymutatása alapján fognak végül eldőlni ezek az ügyek. Amennyiben a döntés a vállalkozásoknak kedvez, úgy számtalan vállalkozás számára fog elérhetővé válni további áfa visszaigénylése a költségvetésből” – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője.