Az elmúlt évtizedekben az Alföld jelentős részét szárazság sújtja, ami komoly hatással van a mezőgazdaságra, a természetre és az emberek életére. Egy kis csapat kezdeményezése ráirányítja a figyelmet a probléma egyik fő okára, a kiterjedt csatornahálózatra, amely egykor a vízelvezetést szolgálta, ma azonban jelentős szerepet játszik a táj kiszárításában — írja az Átlátszó videoriportja bevezetőjéhez.

A 20. században végrehajtott nagyszabású vízrendezési munkálatok során kiterjedt csatornahálózatot építettek ki az Alföldön. A cél az volt, hogy a területeket mezőgazdasági művelésre alkalmassá tegyék. Azonban a túlzott vízszabályozás és a csatornázás hosszú távon negatív hatással volt a tájra. A csatornák elvezették a vizet, csökkentve a talajvízszintet és a vizes élőhelyek kiterjedését.

Engedetlen földművesek

Úgynevezett „parasztengedetlenségi mozgalmat” hirdetett a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM), aminek látványos elemeként önhatalmúlag lezártak rövid időre egy zsilipet Dabas közelében. Akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat mellett kiszárad az ország, és arra biztatnak mindenkit, hogy keressék meg a helyi önkormányzatokat és az illetékes vízügyi igazgatóságokat, hogy dolgozzák ki közösen a helyi szintű vízmegtartást. Az akció után bő egy héttel az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is reagált, és nagyjából ők is ugyanezt az üzenetet fogalmazták meg, de egy, a Zöld Gerillákhoz nem köthető rongálással összekapcsolva — számolt be az akcióról a Telex.