A rókák vakcinázását évente két alkalommal szervezi meg az állategészségügyi hatóság. A több mint 600 millió forint költségvetésű program 75 százalékban az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Idén ősszel Magyarország területének csaknem kétharmadán, mintegy 67 000 négyzetkilométeren kerül sor a vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórására. Az immunizálási kampány a lakott, sűrűn beépített területeket nem érinti.
A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, a vakcinát a belsejében elhelyezett alumíniumbliszter tartalmazza. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. Az érintett települések listája elérhető a NÉBIH weboldalán. A korlátozások pontos időpontjáról a települések önkormányzati hirdetőtábláján, valamint a külterületeken kihelyezett plakátok segítségével tájékozódhat a lakosság.
A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A veszettség elleni védőoltás a kutyáknál kötelező, szabadba kijáró macskák esetében pedig ajánlott. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75 000 egyedre becsülhető. Az immunizálási program hatékonyságát kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a NÉBIH. A 2016/2017-es vadászati évre vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede felvette a csalétket.
Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Legutóbb ez év márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.
