Tíz, érdemi javaslatot tartalmazó vélemény érkezett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azon felhívására, amelyben a tárca a civil szervezetektől, valamint az állampolgároktól várt észrevételeket arra vonatkozóan, hogy a magyar szakértők milyen szempontokat érvényesítsenek a verespataki beruházás várható környezeti hatásait vizsgáló eljárás során. A levélírók többsége a cianid technológia veszélyeire hívta fel a figyelmet, ám akadt közgazdasági, sőt a térség vulkanikus működésére vonatkozó észrevétel is.
A geológiai vizsgálatokkal kapcsolatban felhívták a figyelmet a zagytároló vízáteresztő képességére, hiszen a vulkanikus eredetű hegység talajvíz visszafogó képessége csekély. Emiatt tartani kell attól, hogy a cianidot tartalmazó zagyból jelentős mennyiségű káros anyag jut majd a talajvízbe. Környezet-egészségügyi szempontból a higany alkalmazása jelenthet problémát. Az arany kitermelésekor és ciánnal való kimosásakor ugyanis a higany elválaszthatatlan az aranytól, a mérgező anyag jelenléte pedig mind a dolgozókra, mind a környékbeliekre vonatkozóan veszélyes lehet. Felhívták a magyar szakértők figyelmét az uniós jogszabályok alkalmazására is, amelyeket az EU-hoz csatlakozni készülő Romániának is át kell venni. Az egyik hozzászóló példaként említette a felszín alatti vizek védelméről szóló szabályozást, amely szerint fedetlenül még egy 200 literes hordóban sem lehet cianidos oldatot tárolni, nemhogy egy tóban. Javaslatok érkeztek a beruházás természetvédelmi hatásvizsgálatához is. Ezek szerint szükség lenne a bányaterület kialakításával, a bánya megnyitásával és működésével kapcsolatos, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásokat vizsgálni a közvetlen és a közvetett hatásterületen. A változások nyomon követéséhez nélkülözhetetlen a jelenlegi állapot felmérése is, a későbbiekben pedig biomonitoring-rendszert kellene üzemeltetni.
