„Ázsia négy tigrise”, azaz Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan évtizedekig lázban tartotta a gazdasági világot, különösen a ’90-es évekig rendszeresen produkált kétszámjegyű növekedéseikkel, és egy generáció, amely még földműveléssel és betanított munkákkal foglalkozott, gyermekeit már magasan képzett, több iskolát elvégző emberekké látta felnőni. A kis országok pamutingek, művirágok és parókák gyártásából technológiai nagyhatalmakká váltak, elég csak arra gondolni, hogy a régióból származik például az LG, a Samsung, és a HTC is.

Aztán 1997 környékén beütött a krach, és a tigrisek lendülete elfogyott, helyettük Kína vált a fejlesztések fénylő csillagává. A négyes növekedési üteme lényegesen lelassult, 2019-ben már az Egyesült Államok is jobb adatokat produkált, ráadásul úgy tűnik, hogy nagyon nehezen leküzdhető akadályokba ütköztek. Hongkongban folyamatos a politikai instabilitás, Tajvanban befagytak a bérek, Koreában elképesztő a családi tulajdonú csebol cégek dominanciája, míg Szingapúrban az olcsón dolgoztatott bevándorlók jelentenek problémát. Ezzel együtt messze hiba lenne leírni a tigriseket, hiszen bár a növekedés üteme lelassult, az egy főre jutó GDP, és a PPS-alapú vásárlóerő terén is igen jól állnak, a dél-koreai gazdaság pedig hamarosan lehagyja egykori uralkodóját, Japánt.

Ismerős kihívások

A tigrisek a jelenben egyre inkább szembesülnek olyan, a nyugati fejlett országok által már régóta ismert problémákkal, mint például a vagyoni egyenlőtlenség, a csökkenő produktivitás, és az elöregedő társadalom. Emellett földrajzi helyzetük okán folyamatosan manőverezésre kényszerülnek az Egyesült Államok és Kína között.

Négy ország, négy probléma

1. Elkényelmesedtek

A növekedés egyik hátráltatójává pont a gazdasági siker vált, hiszen azután, hogy az emelkedő munkaerő és területköltségek ellenére a tigrisek megvédték az exportjukat, most nem tudnak abban az ütemben fejlődni, ahogy erre szükség lenne. Ráadásul a technológiai élvonalat is nagyrészt ezek az országok alkotják, így eltűnt a felzárkózási kényszer, és a lendületes innovációk helyett sokszor már csak a „kereket találják fel újra.“

2. Demokrácia, korrupció, bizonytalanság

Li Kuang-jao, Szingapúr első miniszterelnöke egyszer azt állította, hogy a hagyományos „ázsiai értékrend” alapjait a harmóniában és a stabilitásban kell keresni. Ez a mentalitás továbbra is él és virul az országokban, de a fair viszonyok és az egyenlő esélyek iránti igény egyre hangosabban megjelenik a lakosság körében.

Egyes szakértők szerint a tigrisek problémáiban komoly szerepet játszik az ambiciózus társadalmak demokráciájában megjelenő elharapózó korrupció és a különböző politikai botrányok (elég csak az elmúlt évek dél-koreai eseményeire gondolni). A tényleges tapasztalat azt mutatja, hogy a bizonytalan államhelyzet komoly fennakadásokat okozhat a gazdaságban is – erre jó példa Hongkong.