A férfiak foglalkoztatottságában jelentősebb a lemaradásunk az EU régebbi tagállamaihoz képest – mutatott rá Csizmár Gábor. A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) államtitkára hozzátette: hazánkban a munkaképes korú férfiaknak 63,5 százaléka dolgozik, míg az Unióban ez a mutató 73,5 százalékra tehető. Némileg kedvezőbb a helyzet, ha a férfi és a női foglalkoztatottság közötti különbséget tekintjük. Az EU-ban ez a mutató 17,5 százalék, míg nálunk „csak” 12,5 százalék.

Csizmár arról is szólt, hogy miközben a magyar foglalkoztatottsági szint nem túl magas, a munkanélküliség területén némiképpen jobban állunk. Azonban ez csak a felszín, hiszen a politikus ezt részben annak tudta be, hogy az 1990-es évek elején igen sokan szorultak ki a munkaerőpiacról, azaz inaktívvá váltak. A férfiak munkanélküliségi rátája egyébként 6,1 százalékos, míg a nők esetében 5,6 százalék körül alakul azok aránya, akiknek nincs munkája.

A különböző okokból inaktívvá vált nők munkaerőpiacra való visszatérését segítheti, hogy iskolázottabbak férfitársaiknál – hangsúlyozta a politikai államtitkár. A családanyák egyébként elsőbbséget élveznek a foglalkoztatáspolitikában, pozitív diszkrimináció segíti elhelyezkedésüket. Csizmár úgy vélte: az utóbbi időben számos speciális program van a gyermeküket nevelő nők számára. Bár Magyarországon kialakult az a gyermekgondozási rendszer, ami férfiak és nők számára egyaránt lehetővé teszi, hogy kisgyermekükkel otthon maradjanak, az esetek zömében (90 százalékban) a nők élnek ezzel a lehetőséggel.

A bérek területén 13-14 százalékos elmaradásban a nők – emelte ki Csizmár. Aki azonban azt is hozzátette, hogy a közszférában történt 50 százalékos béremelés jelentősen javított a bérkülönbségen, hiszen e területeken főkén nők dolgoznak. Ugyanakkor még sok tennivalója van a kormánynak a különbségek további csökkentése érdekében.

2003-2004. között egyébként Magyarország és Finnország vezető szerepet tölt be az Európai Szociális Alapból finanszírozott úgynevezett EQUAL program egyik alfejezetében, amely a nemek közötti esélyegyenlőségi útmutató kidolgozására szolgál. Ez elkészülte után afféle mankó lesz a tagállamok számára. Erre a szerepre az Európai Bizottság kérte fel a két államot.

A szaktárca tájékoztatása alapján Magyarországon 716 millió forint áll rendelkezésre az EQUAL programból a nemek közötti munkaerő-piaci különbségek csökkentésére. 2004. és 2006. között a program teljes költségvetése egyébként 10 milliárd forintra rúg. Ennek kétharmadát az ESZA állja, míg a fennmaradó részt a magyar költségvetés biztosítja.