Európa eléggé megosztott a vallásosság szempontjából; amíg Közép- és Kelet-Európában a válaszadók 80 százaléka tartja magát vallásosnak, addig Nyugat-Európában három személy közül kettő; függetlenül attól, hogy tartozik-e valamely egyházhoz vagy látogat-e istentiszteleteket. A magyarországihoz képest a vallásosság csak Belgiumban (57 százalék), Németországban (56), Hollandiában (48) és Csehországban (30) kevésbé elterjedt.

Különösen nagy számban hisznek a polgárok Romániában (97 százalék), Törökországban (95) és Görögországban (89). Amíg a görögök és románok zöme az ortodox egyházhoz tartozik, addig a törökök csaknem kizárólag a mohamedán valláshoz sorolják saját magukat.

Magyarországon a magukat valamilyen fokon vallásosnak tartók közel egynegyede szinte soha nem jár templomba. Ez azt jelenti, hogy összesen közel 3,5 millió magyar felnőtt életéből kimarad a templom. A vallásosak közt igen magas, 49 százalék azok aránya, akik évente egyszer, legfeljebb négyszer mennek templomba. Nyilván a nagyobb ünnepeken.

A legalább heti rendszerességgel templomba járók aránya Magyarországon 15 százalék.

Ezzel szemben a közép-európai átlagnak csak 12 százaléka hagyja ki életéből a templomot. Hetente legalább egyszer régiónk felnőtt lakosainak 37 százaléka megy templomba. Az átlagot a lengyelek közel kétharmados mutatója emeli meg nagyon. Rajtuk kívül a csehek, szlovének és románok között is nagyobb a gyakoribb templomjárók aránya. A magyarhoz képest egyedül a bolgároknál mutató alacsonyabb: 6 százalékuk jár hetenként legalább egyszer templomba, s 40 százalék szinte soha.

A 21 vizsgált országból tizenháromban a vallásosak többsége katolikus. Majdnem teljesen katolikus országok 90 százalékot meghaladó aránnyal Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Szlovénia és Belgium. Magyarországon a vallásosak 74 százaléka tartja magát katolikusnak, további 21 pedig protestánsnak.

Észak-Európában viszont, Dániában, Finnországban és Svédországban 90 százalék körüli részesedéssel a protestantizmus dominál. Katolikusok és protestánsok nagyjából egyforma számban egyetlen országban élnek, Németországban.

Arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, bármely természetfeletti lényben vagy teremtőben, de nem a "Természetben," mint olyanban, a magyarok 55 százaléka válaszolt igen-nel, 22 nem-mel, 12 talán-nal és 11 nem tudott mit mondani. Ebben a kérdésben a magyarok megint csak elmaradnak az igen 78 százalékos közép-európai és a 68 százalékos nyugat-európai átlagtól.

A felmérés egyik kérdése kitért az antiszemitizmusra. A megkérdezett magyarok 29 százaléka úgy gondolja, hogy nőtt országunkban az antiszemitizmus, 31 százalék változatlannak érzi, 12 százalék szerint csökkent, míg 21 százalék nem tudja, 7 százalék pedig nem válaszolt. Ez némileg eltér a közép-európai átlagtól, amely szerint Magyarországhoz képest kevesebben érzékelnek növekedést. A vizsgált  közép- és kelet-európai országok közül többen tapasztalják az antiszemitizmus csökkenését mint növekedését Csehországban, Romániában és Bulgáriában.

Nyugat-Európában minden harmadik válaszadó az antiszemitizmus erősödését érzékeli, de ugyanakkora rész nem lát változást, és 13 százalék tapasztal csökkenést. Különösen a belgák (52 százalék), hollandok (46) és svájciak (44) látnak országukban növekedést.

Csökkenésről legnagyobb mértékben a románok (29 százalék) és az olaszok (22) számolnak be.

Magyarországon a megkérdezettek 36 százaléka lát nagyfokú elutasítást, 16 százalék pedig csak kis mértékűt. További 7 százalék szerint nincs elutasítás, és ugyanannyi a nem válaszolók aránya is. Nem tudja 34 százalék. Ehhez képest a közép-európai országok átlaga kevésbé kritikus képet mutat. Például a bolgárok és csehek mindössze 12 százaléka ítéli a helyzetet erősen kedvezőtlennek. Sőt, a bolgárok 29 százaléka nem lát problémákat az Európában élő muzulmánokkal.

A kutatást koordináló, brüsszeli  Custom Research Worldwide intézet igazgatója, Mark Hofmans az adatokat kommentálva megjegyzi, hogy nincs visszaút:

- Meg kell találnunk az egymással történő kommunikáció révén a békés egymás mellett élés módját. A muzulmán fanatikusok és terroristák csak nagyon csekély kisebbséget jelentenek Európában, és a muzulmán közösségek mérsékelt vezetőivel folytatandó dialógussal rátalálhatunk a megoldásra, mielőtt egyes területek a helyi lakosság számára valódi csatatérré változnak.