Kép: PP-archív

A modern pszichológia szerint életünk alapvető mintáit a szüleink és gyerekkori környezetünk hagyományozzák ránk. Eric Berne ismert modellje szerint háromféle sorskönyvi mintát kaphatunk szüleinktől örökségül. Lehetünk a szó szerinti született vesztesek, akiknek soha semmi nem sikerül. Lehetünk nem vesztesek, akik sosem jutnak egyről a kettőre – viszont közben azzal vigasztalják magukat, hogy „másoknak még rosszabb”. És lehetünk nyertesek, akik beteljesítik a céljaikat.

Sokan a vállalkozásban látják a lehetőséget, amely mindent megváltoztat. Azonban ez sem való mindenkinek. Itt olvashatja szakértőnk korábbi írását arról, hogy kinek való a vállalkozói lét.

Talán senkit nem lepek meg azzal a kijelentéssel, hogy a magyar (és világszintű) népesség legnagyobb része vesztes. A vesztesek a sorskönyvi tézis szerint a legdurvább esetekben a pszichiátrián, a börtönben vagy a hullaházban végzik (mármint öngyilkosság vagy gyilkosság miatt), de ha ennyire nem is fajul el a helyzet, akkor is állandó elégedetlenségben élnek. Sorra elszabotálják a céljaikat, és egyre lejjebb csúsznak – de nem tesznek aktívan a sorsuk megváltoztatásáért. A második legnagyobb csoport a nem vesztesek csoportja: ők látszólag jól élnek, de nincsenek valódi céljaik, jobb híján a fogyasztói társadalom és a társadalmi szokások mentén lavíroznak. Nyertes sorskönyvvel csupán a népesség töredéke rendelkezik. Nekik pozitív, önálló életcéljaik vannak, amelyeket el is érnek.

Érdekes módon a pénzügyekben is ugyanez a három sorskönyv működik. A szegény (vesztes) pénzügyi sorskönyvű ember az anyagiakat tekintve mindig rossz lóra tesz: ő az, aki adósságcsapdába kerül, neki kell évtizedeken át rabszolgaként robotolnia, hogy eltartsa magát és a családját, öregkorában pedig jó eséllyel nyomorogni fog. A középosztálybeli (nem vesztes) sorskönyvű ember semelyik irányban nem tűnik ki a tömegből. Látszólag jól él, de az anyagiak szintjén képtelen túllépni a „saját lakás – jó kocsi – külföldi nyaralás” korlátolt horizontján. Abban bízik, hogy a nagyszüleihez hasonlóan ő is meg fog tudni élni a bejelentett munkája utáni állami nyugdíjból. A gazdag (nyertes) sorskönyvű ember olyan pénzügyi célokat állít maga elé, amelyek kifejezetten az anyagi függetlenség felé tartanak. Lehet, hogy e célokért éveken vagy évtizedeken keresztül dolgoznia kell, de addig megy előre, amíg így vagy úgy oda nem jut. Ahogy Berne mondja: „A nyertes olyan személy, aki teljesíti a világgal és önmagával kötött szerződését.”

Az alábbi táblázat az alapkészségek szintjén hasonlítja össze a három pénzügyi sorskönyvet:

	szegény sorskönyv	középosztálybeli sorskönyv	gazdag sorskönyv
bevétel fajtája	alkalmi munkák, segélyek vagy bűnözés	bejelentett állás vagy vállalkozás (aktív jövedelem)	befektetések (passzív jövedelem)
megtakarítás	nincs	nincs vagy legfeljebb csak egy-két hónapra elegendő	legalább fél évre elegendő
pénzügyi célok	nincs	csak a saját lakás megszerzéséig	részletes pénzügyi célok és tervek az anyagi függetlenség eléréséről
kiadások követése	nincs	nincs	részletes
önképzés	nincs	csak a kötelező munkahelyi képzések	rendszeres önfejlesztéskönyvek, képzések, szemináriumok formájában
nyugdíjterv	nincs, „majd a gyerekek”	állami nyugdíj	saját megtakarítás és befektetések

A fenti gondolatok alapján érdemes átgondolnia, hogy ön melyik csoportba tartozik. (Statisztikailag az a leginkább valószínű, hogy ön középosztálybeli sorskönyvű, mivel a szegény sorskönyvű emberek nem olvasnak efféle cikkeket.) Ha szeretne a gazdag pénzügyi sorskönyvűek csoportjába tartozni, innentől fogva azon kell dolgoznia, hogy kifejlessze magában a gazdag sorskönyvű tulajdonságokat. Ha kitartóan képzi önmagát, és valódi pénzügyi célokat állít önmaga elé, önnek is megvan arra a lehetősége, hogy aktív élete végére anyagilag függetlenné váljon.

Herman Judit pénzügyi intelligencia szakértő www.agazdagsagutjan.hu