A Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentése korlátozások nélkül teljesíthető – mondta Pogány Anikó. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium munkatársa emlékeztetett: Magyarország számára az egyezmény a káros anyagok mennyiségének 6 százalékos csökkentését írta elő. A Budapesti Államigazgatási és Közgazdaság-tudományi Egyetem (BKÁE) kutatása alapján a 2005-től 2007-ig terjedő időszakra még csak makroszintű adatok állnak rendelkezésre. A mintegy 20 ágazatra kiterjedő kutatás eredményeinek közzététele júliusra várható.

A BKÁE felmérése azt állapította meg, hogy az elmúlt években növekedett a gázkibocsátás, valamint a gyarapodás gyorsuló ütemben következett be. 2001-ben egyébként 79,5 millió tonnányi széndioxiddal egyenértékű gázzal terhelte meg hazánk a légkört. A számítások alapján ez 2012-ig (ekkora zárul le az úgynevezett emisszió kereskedelem második szakasza) 105 millió tonnára bővül. Az átlagos évi kibocsátás 97 millió tonna körül alakul majd a következő nyolc évben. A kiotói egyezmény hazánknak egyébként évi 105 millió tonnányi környezetterhelést engedélyezett, így éves szinten 7-8 millió tonnás feleslege van az országnak, amellyel szabadon gazdálkodhat – hangsúlyozta Pogány Anikó.

Az előzetes adatok szerint az emisszió kereskedelem az első időszakban 160-170 céget érint majd. A már említett 80 millió tonnányi káros anyag kibocsátásból mintegy 60-65 millió tonna a szén-dioxid részesedése – mutatott rá Bart István. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértője hangsúlyozta: a fenti mennyiség közel fele kívül esik a kereskedésbe bevont szektoron, azaz – részben – a lakosságtól származik. A megmaradó 30 millió tonna kétharmadát pedig az úgynevezett nagyerőművi ágazat adja ki. Ez azt jelzi, hogy igen koncentrált a kibocsátás.

A 2005-től 2007-ig terjedő időszakban a Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) négy elv mentén rendeződik majd – mondta Bart István. Az új belépők számára elkülönítenek majd egy tartalékalapot. Új piaci szereplőnek egyrészt a zöldmezős beruházások, illetve azok a cégek számítanak majd, amelyek legalább 15 százalékkal növelik termelési (és így kibocsátási) kapacitásukat. Ezen felül szintén képeznek majd tartalékot a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés támogatására.

A teljes kibocsátás legfeljebb egy százalékát árverésen értékesítik majd. Bart szerint erre azért van szükség, mert a kereskedelmi és allokációs rendszer üzemeltetése költséges. Annak működését tervezik az aukciókból származó bevételből finanszírozni. Pogány hozzátette: mivel némi feleslegünk van az elhatározott kibocsátáshoz képest, a magyar cégek 2005-2007. között vélhetően nem kívánnak majd licitálni. Ezért az aukciókat nyitottá teszik az Európai unió tagállamai számára is. A piaci árhoz képest egyébként túl nagy hasznot nem lehet egy-egy cégnek a liciteken realizálnia. Az Amerikai Egyesült Államokban megtartott, legutóbbi kéndioxid-liciten a piaci árnál mintegy tonnánként mintegy 10 dollárral lehetett olcsóbban kvótához jutni.

A két szakember arról is szólt, hogy az emisszió kereskedelem szabályozása további törvényeket és kormányrendeleteket kíván. Bart rámutatott: véleménye szerint szükség van egy kibocsátás szabályozási törvényre, valamint egy olyan kormányrendeletre, amely magának a rendszernek a működését, valamint az államigazgatás szerepét határozza meg. A cégeknek egyébként szeptember 15-ig kell benyújtania a széndioxid-kibocsátási kérelmeiket.


Kapcsolódó cikkek:


Beruházási lehetőségek az üvegázhatású gázok csökkentése jegyében

Kevesebb gázt a levegőbe; akadozik az országkvóták csereberéje?

Kvóták börzéje szerveződik