500, 16 és 35 év közötti budapesti fiatal gasztronómiai szokásait vizsgálva kiderül, hogy az ifjabb korosztály szeret főzni: 71 százalékuk hetente többször is fakanalat ragad, 85 százalék pedig szeretné fejleszteni a tudását. Ez ellentétes a nemzetközi trendekkel, a fejlett világban egyre inkább visszaszorul az otthoni főzés, és a gyorsan elérhető táplálkozási lehetőségek dominálnak, manapság többen néznek főzőműsorokat és instagramos ételfotókat, mint amennyien főznek. A fiatalok leginkább a nemzetközi ételeket szeretik, ezt követi a házias, majd a magyaros vonal, a fine dining és a gyorséttermi ételek viszont kevésbé népszerűek, harmada-negyede az érdeklődés irántuk annak, mint például a nemzetközi ételek iránt.

Kép: Pixabay

Legszívesebben piacra járnának

A legtöbben (40%) havonta 1-2 alkalommal járnak étterembe, és mindössze 2 százalék nem szokott egyáltalán étterembe menni. Vásárlásaikat főként a szupermarketekben és a piacon intézik, de ha tehetnék, legszívesebben piacra járnának, szupermarketbe és élelmiszerláncokba viszont alig, a kisboltok és éjjel-nappal nyitva tartó boltok pedig csak 1 százalékos támogatottságot kaptak!

Sokak szerint az édesség és az egyéb rágcsálnivalók tarolnak, ha fiatalokról van szó, de nem: a megkérdezettek főként zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak, majd a tej, hús és a pékáru áll a listán, mindössze minden ötödik megkérdezett vásárol csak édességet, még ruhát, elektronikai cikkeket is többen vesznek már, mint édességet. A megkérdezettek 10 százaléka vásárol csak 20 ezer forint alatt élelmiszert havonta, a fennmaradó csoportok nagyjából hasonló 30 százalékos arányban költenek 20-30 ezer forint, 30-40 ezer forint között és 40 ezer forint felett.

Azt is gondolnánk, hogy a fiatalok szívesen rendelik házhoz az élelmiszereket, de ezt cáfolják az adatok, a megkérdezettek 68 százaléka soha nem rendel online élelmiszert.

Az egészségtudatosság is közrejátszik 

Sokak fejében a piacok inkább az idősebb korosztályhoz kapcsolódnak, ez azonban nagyot változott az utóbbi időben. De mivel

magyarázható a fiatalok látványos nyitása? Egyrészt egyre egészségtudatosabban élünk, melynek egyik alappillére a jó minőségű termékek megvásárlása, amelyeket talán a piacról tudunk a legkönnyebben beszerezni, hasonlóan az őstermelők áruihoz. A sokat emlegetett gasztroforradalom, a gasztrobloggerek népszerűsége is kedvet csinált a főzéshez, amihez az alapanyagokat szintén be lehet piacról is szerezni. A színes forgatag, a rengeteg illat, a hangulatos beszélgetések kellemes környezetet is kínálnak a vásárláshoz. Tehát míg a piac korábban az idősebb korosztály terének volt címkézve, ma már nemhogy nem ciki, de egyenesen divat. Olyannyira, hogy a megkérdezettek 95 százaléka jár piacra. Ezt tükrözi a Fény Utcai Piac „Ahol minden vásárlás fesztivál” szlogenje is. Az utóbbi években a Belvárosi Piac is egyfajta gasztroparadicsommá vált, nemrég Széll Tamás is standot nyitott, a biopiacokon sorban állnak a legjobb portékákért, a ritka biohúsokért, és a többi pesti és budai piac is népszerű. Békásmegyeren hamarosan 5 milliárdos piacberuházás indul, és jelzésértékű, hogy a Fény Utcai Piacon is sok a külföldi és a fiatal, mert a népszerű termékek mellett olyan különlegességeket találhatnak, amelyek máshol nem, vagy csak korlátozottan fellelhetők.

A Fény Utcai Piacra a vásárlók például havi 1-2 alkalommal térnek be, de a megkérdezettek 30 százaléka hetente is útba ejti, a leglelkesebbek pedig hetente 2-4 alkalommal is odalátogatnak, egyre többen közülük fiatalok. A válaszadók fontosnak tartják, hogy útba essen a piac, és széles legyen a kínálat, illetve természetesen az árak sem mellékesek. Pozitívum, ha az árusokkal közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani, és bizalmi a viszony. Egy korábbi kutatás szerint a Fény Utcai Piacon az emberek 69 százalékának vannak olyan árusaik, akikre esküsznek.