A több lépcsőben - ez év januárban és májusban, valamint 2005-ben - hatályba lépő jogszabály szerint hivatalos közbeszerzési tanácsadó az lehet, aki a felsőfokú végzettségen túl legalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal vagy akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítéssel rendelkezik, továbbá szerepel a Közbeszerzések Tanácsa (KT) által vezetett hivatalos névjegyzékben.

Ki kerülhet be a névjegyzékbe?

A névjegyzékbe kerülés feltétele - nyolcvanezer forint befizetésével - kérelem benyújtása, amelyről a KT maximum hatvan napon belül köteles dönteni. Számára kedvezőtlen eredmény esetén a jelentkező - akinek a törvényben meghatározott felelősségbiztosítással is kell rendelkeznie - a Fővárosi Bírósághoz fordulhat, amely nem peres eljárásban határoz.

A nyilvántartásba a természetes személyeken túl szervezetek is felvehetők - emeli ki a jogszabály kidolgozásában részt vett szakértő ügyvéd, Patay Géza -, ha személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói vagy - a szervezettel kötött tartós polgárjogi szerződés alapján - a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a feltételeknek megfelel.

Várhatóan számos nagyobb ajánlatkérő saját szervezetén belül rendelkezik majd hivatalos közbeszerzési tanácsadóval, de lesznek olyan kis beszerzők is, amelyek alkalmanként veszik majd igénybe a KT által vezetett névjegyzékbe szereplő tanácsadók szolgáltatásait.

Tanácsadás, okiratszerkesztés, képviselet

A törvény markánsan elkülöníti, hogy külső szakember milyen esetben működhet közre jogi, illetve nem jogi ügyekben. Az ügyvédekről szóló törvény eddig azt mondta, hogy jogi tanácsadást, okiratszerkesztést és jogi képviselet ellátását rendszeresen és ellenérték fejében kizárólag ügyvéd végezhet; ezt lényegében a közbeszerzési jogszabály is megerősíti.

A jogi tanácsadási terület igen széles. Idetartozik a közbeszerzési jogi tanácsadáson kívül többek között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közigazgatási, polgári, társasági, versenyjogi és az európai közösségi joggal kapcsolatos tanácsadási tevékenység is, amely még bővülhet - a beszerzés tárgyához kapcsolódóan - például iparjogvédelmi, környezetvédelmi, szerzői vagy bankjogi kérdésekkel is.

Az okirat-szerkesztési feladatok közül kiemelkedik a közbeszerzési dokumentáció egyik legfontosabb eleme, a szerződés elkészítése, de e körbe tartoznak például a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elnöke számára készülő beadványok is.

A jogi képviselet ellátása körében a KD és a bíróságok előtti képviseleti eljárás jöhet leginkább szóba. Így előfordulhat, hogy az ajánlatkérő külső szakembert és ügyvédet egyaránt igénybe vesz közbeszerzési feladatai ellátása során.

A döntőbizottság új szerepei

A strukturális és kohéziós alapokból származó támogatások közbeszerzés útján való felhasználása, valamint az új közbeszerzési szabályok bonyolultsága a jövőben várhatóan nagyobb mértékben teszi szükségessé külső szakemberek bevonását, ami a hivatalos közbeszerzési tanácsadók és ügyvédek számára új megbízásokat jelenthet.

Bővült a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre is: a jövőben nem csupán az eljárás befejezéséig elkövetett jogsértések esetében járhat el, hanem akkor is, ha a megkötött szerződések a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesek, vagy a teljesítés nem felel meg a rendelkezéseinek. (A polgári jog területére eső kérdésekben továbbra is csak a bíróság járhat el.)

Újdonság, hogy ha jogorvoslati eljárás indul a KD előtt, az ajánlatkérő felfüggesztheti a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást, és a szerződés megkötését is elhalaszthatja a döntés megszületéséig.

A KD - ha a közösségi jog értelmezése szükséges - előzetes döntéshozatalért akár az Európai Bírósághoz is fordulhat. A KD szakemberei egyébként arra számítanak, hogy növekedni fog a jogorvoslati eljárások száma.

Jogorvoslat az Európai Bizottságnál

A jogorvoslati rendszert érintő változások közül az egyik legfontosabb, hogy bizonyos jogsértések esetén az Európai Bizottsághoz is lehet fordulni, díjmentesen, és a bizalmas kezelést is kérhetik az érintettek. Természetesen, az itthoni döntőbizottsági eljárás - az uniós gyakorlat is ezt bizonyítja - jellemző marad.

A bizottság, miután kivizsgálta a kérést, saját jogkörében dönt. Ha indokoltnak látja, értesíti a tagállamot, amely kormányzati beszerzésnél 21, közüzeminél 30 napon belül köteles válaszolni a feltett kérdésekre. A válaszban az ajánlatkérő különösen a jogsértés orvoslásáról, illetve az eljárás felfüggesztéséről köteles tájékoztatást adni.

Kielégítő válasz vagy jelentéktelen jogsértés esetén a bizottság megszünteti az eljárást. Megfelelő tagállami intézkedés esetén lezárja az ügyet.

Ha a bizottság nem találja megfelelőnek a tagállami választ, vagy nem került sor tagállami intézkedésre, pedig kellett volna, akkor eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt. A bizottság az eljárás mellett egyidejű ideiglenes intézkedést is kérhet, megtiltja a szerződéskötést, vagy a szerződés teljesítését függeszti fel. A bíróság döntésének végrehajtását a bizottság ellenőrzi.

 Békéltetés

A közösségi jog nyomán a magyar közbeszerzési törvénybe is beépült a békéltetés rendszere. Ennek lényege, hogy a jogsértés tisztázása jogorvoslati eljárás nélkül történjék meg. Az eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a békéltetési eljárás befejezéséig.

Közbeszerzési békéltetést a Közbeszerzési Tanács által vezetett listán nyilvántartott személy végezhet. Egy békéltetőt a kérelmező, egy másikat az ellenérdekű fél választ, majd a két személy jelöli ki a békéltető tanács harmadik tagját. A tanács arra tesz kísérletet, hogy a felek megegyezéssel rendezzék a jogvitát. Itt nem a polgári jogra jellemző egyezségről van szó, hanem inkább az adott tényállás és az arra vonatkozó jogszabályok közös értelmezéséről, amely alapján a jogsértés beismerése mellett a közbeszerzési eljárás érvénytelenítéséről dönthetnek.

A békéltetési eljárásban nem kötelező a részvétel, bármelyik fél kezdeményezheti a megszüntetést.

 Költségek és bírság

Jogorvoslat esetében a kérelmezőknek a jövőben is 150 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetniük. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában pedig az alaptalanul kérelmezőt kötelezi a szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Újdonság, hogy a döntőbizottság az eljárás résztvevőinek magatartása miatt rendbírságot szabhat ki, mely 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, és ismételten kiszabható.