Az európai részvénytársaságot a jelenlegi társasági forma helyett elsősorban azon nagy- illetve középvállalatok választhatják, amelyek legalább két EU tagállam területén működnek, tevékenységük jelentős részét az Európai Unió területén, annak tagállamaiban fejtik ki - hívja fel a figyelmet a Deloitte, Magyarország egyik vezető szakmai szolgáltatásokat nyújtó társasága.

Az új társasági forma az Európai Részvénytársaság (Societas Europaea - SE), közel harminc éves jogalkotói munka eredményeként jött létre. A hetvenes években számos tagállam erősen akadályozta, illetve korlátozni akarta ennek a társasági formának a bevezetését, - a jogszabálytervezet jó néhány változtatáson ment keresztül az Európai Unióban, - végül a XXI. század elején megszületett az Európai Részvénytársaságról szóló európai uniós rendelet, illetve a munkavállalók részvételéről szóló irányelv. Ez a két jogszabály - a megfelelő nemzeti (tagállami) szabályokkal együtt - egy időben lép hatályba minden EU tagállamban. Meglehetősen komplex - európai uniós és tagállami - szabályrendszeren keresztül teremt a vállalatok számára választási lehetőséget abban, hogy a tevékenységüket a tagállami keretek között elérhető társasági formában, vagy pedig az új, Európai Részvénytársaság keretei között kívánják-e folytatni.

Európai részvénytársaság meglévő társaság átalakulásával vagy új társaság alapításával (vállalatok egyesülése, több vállalat közös leányvállalata, közös holding) is létrehozható. Bár a vállalatokat köti a formakényszer - azaz a rendelkezésre álló négy alapítási módon kívül más módon nem hozható létre
SE -, a meglévő társaság átalakulását vagy SE létrehozását több célkitűzés is motiválhatja.

Alapítását követően az SE megválaszthatja a számára kedvezőbb irányítási struktúrát, azaz az Európai Unió egész területén a vállalat menedzsmentje számára ismert keretek között irányíthatja a társaság működését. A több EU tagállamban érdekeltséggel rendelkező SE - a kötelezően előírt uniós szabályok miatt - jelentős mértékben egységesített irányítási, jelentéstételi és adminisztrációs feltételek mellett működhet valamennyi EU tagállamban. Az egységesített szabályok gyorsabb döntéshozatalt, a vállalat egyes érdekeltségeinek áttekinthetőbb és hatékonyabb ellenőrzését, és ezáltal jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhetnek. (A Bizottság megbízásából a 90-es években az akkori olasz államfő, Carlo Ciampi vezetésével működő Versenyképességi Tanácsadó Csoport (Competitiveness Advisory Group - CAG) 1995-ben készített jelentésében úgy becsülte, hogy az Európai Részvénytársaság az európai vállalatok számára éves szinten kb. 15 milliárd euró költségmegtakarítást tenne lehetővé.)

Az egységesebb vállalatirányítás a cégen belüli előnyök mellett a külső kapcsolatokban is kedvező változásokat hozhat. Egy áttekinthetőbben működő, több EU tagállamra kiterjedő vállalati struktúra pontosabb értékelési lehetőséget teremthet tőkebevonások (tőke- vagy pénzpiaci) vagy üzleti partnerekkel kötendő megállapodások során is és elébe mehet a társaságok működésének fokozottabb áttekinthetősége irányába ható jogalkotói és politikai kezdeményezéseknek és elvárásoknak is.

Az SE, mint társasági forma megvalósítja a vállalatok mobilitását az Európai Unió tagállamaiban. Ha üzleti megfontolásból vagy a jogszabályi környezet változása okán az SE tevékenysége egy másik EU tagállamban eredményesebben folytatható, a társaság székhelye gyorsan, olcsón és a társaság megszüntetése nélkül áthelyezhető.

Elsősorban regionális - például közép-európai - terjeszkedési stratégiát követő jelentős nemzeti vállalatok számára a hasonló stratégiai partnerekkel való együttműködést gyakran megnehezíti olyan kérdések eldöntése, hogy az együttműködés milyen formát öltsön, az együttműködés választott jogi formája melyik ország területén legyen bejegyezve, stb. E gyakran politikailag, gazdaságilag és jogilag is lényeges kérdések eldöntését elősegítheti, ha egy semleges (tehát SE) társasági forma különböző mértékű együttműködésekre épülhet (pl. közös leányvállalat, közös holding, nemzeti vállalatok egyesüléséből létrejött SE), amely ráadásul nevében is páneurópai ambíciókat képvisel.

Mindemellett az SE összetett szabályozási háttere és a tagállami jogban indukált változásai tervezési lehetőségeket teremthetnek többek között az adózás területén is különösen azért, mert - az EU jog különböző szabályai megsértésének veszélye miatt - nem valószínű, hogy az európai részvénytársaságra vonatkozóan a közeljövőben lényegi, uniós szintű adószabályok születnének.

Az Európai Részvénytársaság, mint társasági forma alapvetően tehát a közepes és nagyvállalatok számára jelenthet alternatívát a jelenlegi működési keretekhez képest. Ez következik abból is, hogy egy Európai Részvénytársaság
120.000 eurós minimális alaptőkével alapítható. "Elsősorban azon cégeknek érdemes elgondolkodni ennek a társasági formának az alkalmazhatóságán, amelyek az Európai Unió tagállamai irányába végeznek tevékenységet, illetve amelyek ügyfelei elsősorban ezekben a tagállamokban vannak, és amelyek számára bizonyos jogszabályváltozások jelentős előnyöket vagy hátrányokat jelenthetnek egyik vagy másik tagállamban," - mondta Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Európai Szolgáltatások üzletágának menedzsere.