Ma Magyarországon a lakosság mindössze 2 százaléka látja úgy, hogy megtakarításainak kamatoztatására a részvénypapírok jelentik a legkedvezőbb lehetőséget. Ez az arány az elmúlt években hasonlóan alacsony volt. A részvényekkel szembeni óvatosság azonban nem csak Közép-Európára jellemző, hanem bizonyos mértékben nyugat-európára is, ahol szintén csupán 5 százalék körül alakul a pénzüket részvénybe fektetők aránya. Hazánkban a felsőfokú végzettségűek és a legmagasabb jövedelműek körében némileg magasabb a részvényvásárlási kedv - derül ki a GfK-WSJ Befektetési Barométer tanulmányából.
A tanulmány arra kérdezett rá, hogy a magánemberek mibe fektetnének 50 000 eurót (az Egyesült Államokban 50 000 dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 000 eurót) és hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. Hazánkban a közép-európai 2 százalékos átlagnál 1 százalékponttal magasabb az e térség számára mérceként megjelölt 25 000 eurót (Magyarországon 7 millió forintot) meghaladó vagyonnal rendelkezők aránya. Ez a magyarországi arány egyébként a legutóbbi felmérés eredményéhez képest csökkent, bár nem érte el 2002 őszén mért legalacsonyabb, 2 százalékos szintet.
Hazánkban a megkérdezettek mindössze 2 százaléka nyilatkozta azt, hogy magánvagyonából részvényeket vásárolt. A legtöbben - 10 százalék - a rövid lejáratú betéteket választották pénzük kamatoztatására, s 78 százaléknyian egyáltalán nem fektettek be (ez rendkívül magas a nyugat-európai 33 százalékos arányhoz képest). A közép- és kelet-európai térségben 68 százalékos azoknak az aránya, akik megtakarításaikat nem bízzák egy befektetési megoldásokat kínáló intézményre sem. A közép-európai befektetők többsége, 17 százaléka itt is rövid lejáratú betétekbe invesztált.
Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 11 százaléka preferálná a részvényeket, amennyiben "lehetősége lenne 50 000 dollárt a különböző befektetési típusok között felosztani". Nyugat-Európában a részvények a kedveltsége ettől elmarad, csupán 7 százalékot tesz ki. Közép- és Kelet-Európában a részvényeket elméletileg előnyben részesítők aránya 3 százalékkal meghaladja a nyugat-európait.
A megtakarításokra vonatkozó várakozásokról elmondható, hogy a többség mindhárom régióban az elmúlt 6 hónapra jellemző megtakarításainak összegét kívánja fenntartani. Az Egyesült Államok háztartásai bizonyultak most is a legbizakodóbbnak: itt ugyanis a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy valamivel többet (23 százalék), illetve sokkal többet fognak megtakarítani (12 százalék), mint az előző 6 hónapban. A magyaroknak 9 százaléka gondolta úgy, hogy valamivel többet, 3 százalékba pedig úgy, hogy sokkal többet fog tudni félretenni.
A GfK Hungária 2005-ös Pénzügypiaci Adatszolgáltatás című felmérése arra is rákérdezett, a bankok hazai ügyfelei milyen szolgáltatásokat szándékoznak igénybe venni az elkövetkezendő egy évben. Az opciók között szerepelt a részvényvásárlás is, ezt azonban a válaszadók alig 1 százaléka jelölte meg. Az értékpapírok tehát a mérsékelt várakozások és a lakosság rendelkezésére álló szerény megtakarítások miatt nem számítanak számottevő befektetési formának hazánkban.
Mindössze két csoport, az AB státuszú fogyasztói csoportba tartozók (2 százalék), valamint a havi nettó 260 000 forintnál is többet keresők (4 százalék) azok, akik az átlagosnál nagyobb arányban vásárolnának részvényeket.
