Az olaszországi központú InterAcademy Panelszervezet 13 EU-tagállam aláírásával arra szólította föl a nemzeti akadémiákat, hogy országaik döntéshozói tolmácsolják azt az állásfoglalást, miszerint az emberi embriók gyógyászati célú klónozásának szabályozásáról minden államnak önálló joga van döntenie. Az emberi klónozás teljes nemzetközi tilalmát szorgalmazók táborát az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország és a Vatikán, Ausztria, Portugália és Írország vezetik olyan országokkal szemben, mint Japán, Dél-Korea, Nagy-Britannia, Svédország és Belgium.
Az első, embrionális őssejtek kinyerését célzó klónozásra az év elején került sor Dél-Koreában, melyet a nagy-britanniai Newcastle élettudományi kutatóközpont számára kiadott, ugyanilyen kísérletekre szóló engedély sajtóvisszhangja követett. Az eljárás során egy emberi petesejtbe egy bőrsejt sejtmagját ültetik és osztódásra ösztönzik azt, majd az így létrejövő - két hétnél nem öregebb és néhány száz sejtből álló - embriókezdeményből eltávolítják az őssejteket. Az embrionális őssejtek sajátossága, hogy az emberi test bármilyen típusú sejtje kifejleszthető belőlük, így segítségükkel előállítható egy sor genetikai eredetű vagy balesetből származó betegség, többek közt a bénulás, a cukorbetegség, az Alheimer- és a Parkinson-kór gyógyításához szükséges szövet. A jelenlegi őssejtkísérletek azonban inkább a genetikai eredetű betegségek kialakulásának vizsgálatára irányulnak, a gyógyászati alkalmazások klinikai tesztelése a brit kutatók szerint öt év múlva lehet esedékes.
Az embrionális őssejtkutatás ellenzőinek tábora etikailag elfogadhatatlannak tartja, hogy az őssejtek kinyerése az életcsíra teljes elpusztításával jár. Ehelyett a csoport a felnőtt emberi testben, például a csontvelőben fellelhető őssejtek alkalmazását javasolja. A másik oldal megszokott ellenérve az, hogy az embrionális őssejtek létrehozásához felhasznált embriók rendszerint mesterséges megtermékenyítő klinikák fel nem használt készleteiből származnak, melyek egyébként is megsemmisülnének - azonban ez már nem érvényes a kifejezetten kutatási célokra klónozással létrehozott embriók esetében. A felnőtt őssejtek alkalmazási lehetőségeiről azonban - bár az utóbbi években egyre inkább kezd megdőlni az a vélekedés, hogy csak bizonyos típusú szöveteket lehet belőlük újratermelni - még továbbra sincs kialakult tudományos konszenzus.
Bár az Egyesült Államokban a republikánus Bush-kormány 2001. augusztus 9-én beszüntette a szövetségi támogatást az onnantól kinyert embrionális őssejtekkel való kísérletekre, Amerikában eddig nem született olyan törvény, mely tiltaná az emberi embriók klónozását. Ez azért lehetséges, mert a Kongresszus nem tud dűlőre jutni afölött, hogy a tilalom csak a reproduktív klónozásra korlátozódjon-e, vagy kiterjedjen annak terápiás változatára is. A vita azóta a politikai retorikában is teret nyert: John Kerry demokrata elnökjelölt ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén visszaállítja a támogatást. Emellett az ország egyik biotechnológiai központjának számító Kalifornia államban technológiai befektetők, Nobel-díjas tudósok és neves közéleti személyek jelentős adományokkal csatlakoztak ahhoz a kampányhoz, mely azt célozza, hogy az állam egy hárommilliárd dolláros kölcsön felvételével erősítse az őssejtkutatás helyi pozícióit. A Proposition 71 nevet viselő indítvány beterjesztéséről az állam szavazópolgárai fognak dönteni, egy időben a november 2-i választásokkal.
Az Európai Parlament 2003 novemberében engedélyezte az embrionális őssejteken végzett kísérleteket, melyek nemzeti szintű szabályozása erősen eltér a tagországokban. Olaszországban a vonatkozó törvény tiltja az embriókon végzett kísérleteket, az embriók lefagyasztását vagy növekedésük elfojtását, a mesterségesen beültetett magzatok genetikai eredetű betegségeinek előzetes vizsgálatát vagy azok öröklődésének megakadályozását. A törvény szintén tiltja a donor általi megtermékenyítést, magát az in vitro szaporodást heteroszexuális párokra korlátozza, és legfeljebb három petesejt méhen kívüli megtermékenyítését engedélyezi azzal a feltétellel, hogy azokat azonnal a méhbe juttatják. A merev szabályozás azonban csak az emberi alanyokra vonatkozik: idén májusban Olaszországban született meg a világ első klónozott lova, mely genetikailag teljesen azonos az azt világra hozó kancával. Németországban, ahol az 1991 óta fennálló klónozási moratóriumot szeptember 13-án hosszabbította meg a kérdésben erősen megosztott Német Etikai Bizottság, a törvények olyan embrionális őssejteken végzett kísérleteket engednek meg, melyeket a tengeren túlról importáltak, és egy 2002. január 1. előtt létrehozott vonalból származnak. Franciaországban egy júliusban elfogadott bioetikai törvény támogatja az embriók felhasználásával végzett kísérleteket, de a klónozás minden fajtáját "az emberi faj ellen elkövetett bűnnek" tartja.
