Az európai uniós közösségi programok (kp.) a gazdasági-társadalmi élet minden területét átfogják: vannak többek között ifjúsági, egészségügyi, szociális, kulturális, energiaügyi, környezetvédelmi, a belső piac integrálódását célzó, adózási és kutatás-fejlesztési programok. Ezekért a szakpolitikák végrehajtásával megbízott főigazgatóságok felelnek, s ők teszik közzé a felhívásokat, bírálják el a pályázatokat. Magyarország társult országként már 1997. szeptember 1-je óta bekapcsolódott egy-egy programba, az EU-csatlakozás időpontjától azonban mind a jogi, mind a természetes személyek alanyi jogon pályázhatnak a többtucat felhívásra.

Közösségi program esetében nincsenek nemzeti kvóták, a pályázatokat – kevés kivételtől eltekintve – nemzetközi konzorciumok adhatják be, elvileg közvetlenül Brüsszelbe, de – az adminisztráció csökkentése és a minél szélesebb információ-hozzáférés érdekében – több közösségi és nemzeti intézmény is részt vesz a folyamatban.

Kétlépcsős eljárás

A lisszaboni stratégia szerint az EU az évtized végére a világ vezető innovációalapú gazdaságává akar válni, amely feltételezi a fejlesztéseket integráló, úgynevezett Európai Kutatási Térség (EKT) létrejöttét. Emiatt az innováció támogatása kiemelt az unióban; a közösség büdzséjében a mezőgazdaság és a strukturális alapok után a K+F a harmadik legnagyobb tétel: 17,5 milliárd euró.

Az innováció, majd az EKT kialakításának támogatását a kutatás-fejlesztési keretprogramok szolgálják, amelyekből jelenleg a 2002–2006-ra megalkotott 6. Kutatási, Technológia és Demonstrációs Keretprogramot (6. kp.) futtatja a közösség. A három témakörön belüli prioritások tartalmazzák azokat a szakterületeket, amelyekre az Európai Bizottság (EB) pályázatokat hirdethet meg. A hétéves keretprogram során a konkrét pályázatokat évente, változó időpontokban írják ki, a beadási határidőket rendszerint tavaszra és őszre teszik.

A 6. kp. könnyítő eleme egyes kiírásoknál a kétlépcsős eljárás, amely a komplett projekt benyújtását feltételező egyszintű rendszertől eltérően lehetővé teszi egy előzetes, vázlatos projektjavaslat beküldését. Ám ha ezt az EB elutasítja, a kidolgozott változat nem indulhat közösségi támogatásért. Az előszűrővel tehát egy rossz pályázat elkészítésének költsége spórolható meg. Hasznos újítás az előzetes regisztráció a teljes dokumentációt tartalmazó honlapon, a www.cordis.lu-n (Cordis – Community Research and Development Information Service, Közösségi Kutatásfejlesztési Információs Szolgálat). Az itt hozzáférhető elektronikus pályázatbenyújtási rendszer segítségével előzetesen regisztrált projektjavaslatok nem kötelezik a pályázókat arra, hogy ténylegesen beküldjék a kész dokumentációt; ám az EB tájékozódhat a készülő javaslatukról.A Bizottság egyes pályázati kiírásoknál lehetőséget ad arra, hogy a projektjavaslatok fontosságát és az alkalmassági kritériumoknak való megfelelésüket előzetes ellenőrzéssel is felmérjék.

Információs társadalomtól az élelmiszerekig

A jelenleg nyitott, a magyar jogi és természetes személyek által is pályázható kiírások a kutatások integrálását és koncentrálását támogató témakörben összpontosulnak; ezek a 6. kp. költségvetésének négyötödét teszik ki.

Az információs társadalom technológiái prioritásba tartozó, jövőbeli és kibontakozófélben levő technológiák (FET Open) fejlesztését támogató pályázat fő célkitűzése az e-szolgáltatások széles körű elterjesztése. A pályázat támogatja az új technológiák, az infrastruktúra, az alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését, lényegében bármilyen innovatív megoldást. Jelenleg ez az egyedüli olyan kiírás, amely koordinációs és támogató akciókat (CA, SSA), valamint beruházásokat (STREP) egyaránt támogat. A FET Openre pályázhatnak kkv-k és kimondottan informatikai területen tevékenykedő vállalkozások, s ezek mellett egyetemek és nonprofit szervezetek. Kikötés, hogy pályázni legalább egy EU-tagországbeli partnerrel alkotott konzorciumban lehet. (Az 5. kp.-ban a támogatások 70 százalékát legalább egy kkv-t is tartalmazó konzorciumok nyerték el.)

A Repüléstechnika és űrkutatás prioritás célja, hogy javítson a légi közlekedés biztonságán, a környezeti hatásokon, valamint a műholdalapú telekommunikáció és információs szolgáltatások – mint a gépjárművekbe szerelhető navigációs- és helymeghatározó rendszerek, környezeti szolgáltatások – fejlesztésén. A prioritáson belüli meghirdetett Aero–2-es kiírás során speciális támogatóakciókra, főként partnerkeresésre és információterjesztésre lehet pénzt igényelni.

Az Élelmiszerminőség és -biztonság prioritás jelenleg élő tematikus felhívása szintén egy támogatóakcióhoz kíván segítséget nyújtani. Az 5 millió eurós költségvetésű kiírásra már egy EU-tagállam egy jogi személye is pályázhat.

A Fenntartható fejlődés, globális változás és ökorendszerek nevet viselő, Transport–2 jelű kiírás pedig a fenntartható felszíni közlekedéshez kapcsolódó támogatóakciókat segíti: többek között a városi közlekedés környezetbarát átalakítását, az alternatív üzemanyagok alkalmazását, a szállítmányozás biztonságát, a szállítási módozatok – vízi, földi, légi, vasút – közötti átjárhatóságot szolgáló tevékenységeket.

Egyéb új kutatások

A hosszú nevű Kutatások újonnan kibontakozó tudományos és technológiai területek feltárására (NEST) prioritás olyan tudományos és műszaki lehetőségek kutatására nyújt támogatást, amelyek területeinek nem kell föltétlenül szerepelniük a tematikus prioritások között. A NEST három típusú projektet támogat: a nagy kockázatú, úttörő jellegű tevékenységeket (Adventure); a frissen felfedezett jelenségek tanulmányozását, kockázatok és veszélyek feltárását (Insight); és lehetőség van kisebb költségvetésű támogatási akciók, például a kutatóközösséggel való párbeszéd pénzügyi segítésére is. Specifikus támogatóakciót már egy jogi személy is indíthat, a másik kettőre minimum három EU-tagállambeli szereplőből összeállt konzorcium pályázhat.

A NEST-projektekre jellemző rugalmasság nemcsak a témakörök, hanem a támogatás összegére is érvényes: nincs felső határ. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Adventure beruházások legfeljebb háromévesek, támogatottságuk 800 ezer–3 millió euró; az Insight projektek egy évvel rövidebbek, és tipikusan 200–800 ezer eurós segítséget élveznek; a támogatási akciók esetében odaítélt összeg felső határa általában 200 ezer euró.

A beruházást megfogalmazó STREP projektjavaslatok kétlépcsős szűrésen esnek keresztül, míg a CA és az SSA pályázatokat egylépcsős eljárás során bírálják majd el.

A 6. kp. utolsó fontosabb prioritása (I.B.3) olyan – legalább három – különböző országban működő kkv-k támogatására hivatott, amelyeknek speciális innovációs igényeik vannak, és a kapcsolódó kutatás jelentős részét minimum két külső szervezethez – egyetemhez, kutatóintézethez – kihelyezik, miközben az eredmények tulajdonjoga a vállalkozóknál marad. A kooperatív kutatási projektek a tudomány és technológia bármely szakterületére irányulhatnak, az egy projektre elszámolható költségek 0,5–2 millió euró közöttiek lehetnek. A 6. kp. része az Intelligens Energiát Európának Keretprogram is, amelynek 2004-re vonatkozó pályázati kiírásai áprilisban lejártak; újak a jövő évben várhatók.

Bővebben havonta a Piac és Profit off-line magazinban.